Dani:

A Budapestről Ankarába történő vonatozásunk során ejtettük útba Bulgáriát. Szerbiából, egész pontosan Belgrádból éjszakai vonattal értük el Bulgáriát. A szerb határtól másfél óra volt Szófia. A háló- és fekvőkocsik sajnos nagyon tömöttek voltak.

Szófia vasútállomása egy nagy, szocreál épület, de előtte az aluljáró már szépen fel volt újítva. A városban alig két év alatt egy teljesen új metróvonalat építettek, ezzel együtt a város is teljesen megújult; az állomások körül szépen rendezték a tereket. A földalatti kristálytiszta, modern kocsikkal. Gyakorlatilag Szófiában egy nagyon hosszú metróvonal van, amivel a reptérre is ki lehet már jutni, hiszen a város repülővel is megközelíthető. Mi a Centrálig utaztunk, ami a város főtere, és ahol a Szent Szófia Angyal szobor, a kormányzati épületek és a Vásárcsarnok találhatóak, valamint a Banja Bashi Mecset, ami a XVI században épült. Innen gyalogosan közelítettük meg a város legnagyobb nevezetességét, az Alexander Nyevszkij Székesegyházat. A templom igen impozáns kívülről és belülről egyaránt, érdemes itt elidőzni. A templom előtt ortodox kegytárgyakat is lehet vásárolni. Innen szintén pár perc séta a Szent Miklós templom, ami kisebb ugyan, de nagyon szépen díszített, a kaszinó előtt a híres Cár lovas szobra is fenséges látványt nyújt. Ha erre járunk, mindenképpen keressük fel a Városi parkot, ahol a Nemzeti Színház impozáns épülete található. Ez a helyiek kedvenc találkozóhelye. Időközben a város új főutcája, a Boulvard Vitosha utca lett, ami mára csodaszép sétálóutca, tele üzletekkel, kávéházzal. Ennek a végén már az NDK metrómegállónál a hatalmas park benne a Hősük Emlékműve és a Nemzeti Kultúrpalota, ahonnan alig pár perc séta az Európa megálló bevásárlóközpontja, és innen már a hegyek is szépen látszanak. Aki még nem volt Szófiában, azt gondolhatja, hogy nincs itt sok látnivaló, pedig igenis egy nagyon szépen felújított európai főváros, amit érdemes felkeresni.

Délben vonattal továbbindultunk Plovdivba, ahol estig maradtunk. Megcsodáltuk a bolgár tájat, a szép falvakat, háttérben a hatalmas hegyekkel. Plovdiv legizgalmasabb látnivalója az óváros, ami a Bulvar III Boris Cár út túloldalán található. Vesszünk el a macskaköves utcákban, hiszen bármerre megyünk, mindenütt gazdagon díszített, lenyűgözően színes házakat találunk, melyek javarészt a XIX században épültek. Az óváros egyébként az UNESCO világörökség részét képezi. Az ékköve a Szent Konstantin és Elena templom, valamint az ókori Philippopolis Romjai. A városban több ókori rom is található, a másik a Knyaz Aleksandar sétálóutcán lévő stadion maradványai, mellette áll a Nagymecset. A sétálóutca tele van boltokkal és éttermekkel, ahol kipróbálhatjuk a bolgár gasztronómia legjobb fogásait. Nekünk még a bolgár kultúrából is sikerült egy kis ízelítőt kapni, mivel éppen egy rendezvény miatt a helyiek népviseletbe öltözve énekeltek és táncoltak. A városban sok hasonló rendezvényt tartanak. Az utca egy nagy hídban végződik, ami a Marica folyó felett ível át, de inkább tűnik egy boltokkal teli plázának, mint hídnak. Mindenképpen keressük fel a Városi Parkot, mellette található a turista információ. Egyébként, ha Bulgáriában járunk, vegyünk rózsaolajból készült szuveníreket vagy szépségápolási termékeket. A bolgárok nagyon büszkék rájuk!

Éjszakai vonattal indultunk tovább Isztambulba. Visszafelé, mikor már Törökországot is megjártuk, leszálltunk Stara Zagorában. Ez egy nagyon hangulatos kisváros, felkerestük a Főteret, az Október 5-e Parkot, és az itt található sétálóutcát. A város fel volt díszítve a közeledő az ortodox húsvét miatt, ami még inkább kellemes légkört adott a Stara Zagorának. Délután pedig továbbindultunk hazafelé vonattal.

1. Szent Száva Templom, Belgrád

2. Szent Száva Templom, Belgrád

3. Háborús romok, Belgrád

4. Szent Márk Templom, Belgrád

5. Vár, Belgrád

6. Vár, Belgrád

7. Knez Mihailova Sétálóutca, Belgrád

8. Szerb sínbusz

9. Tisza, Nagybecskerek

10. Főtér, Nagybecskerek

11. Palics

12. Palicsi-tó

13. Főtér, Szabadka

14. Raichle-Palota, Szabadka

15. Olimpiai Sétány, Szabadka

16. Tisza-part, Zenta

17. Tisza, Zenta

18. Városháza, Zenta

19. Főtér, Nagykikinda

20. Főtér, Nagykikinda

Kitti:

Szerbiáról sok mindent hall az ember, de ami nekem először eszembe jut erről az országról az a hangulat, ahogyan a tömeg hömpölyög a sétálóutcákon esténként, a helyi fiatalok popcornt nassonlak és innen-onnan kiszűrődik a friss grillhús illata. Reggelente pedig az idősebb korosztály iszogat fekete zacckávét, amihez mindig adnak egy pohár vizet a kávézókban, ahonnan még nem tiltották ki a dohányzást. Közben pedig szerb popslágerek szólnak a rádióból. Így van ez Belgrádtól, Nagybecskereken és Szabadkán át Nagykikindáig.

Az első évfordulónkon nem kisebb küldetést vittünk véghez, minthogy elvonatoztunk egészen Törökországig és vissza. Mivel nincs közvetlen vonat, így utunkat többször megszakítottuk. Így esett, hogy Belgrádban is volt egy egész napunk várost nézni. Az esti vonattal indultunk, reggel 6-ra értünk Belgrádba, az éjszakai vonattal indultunk tovább Bulgáriába. Már mindketten jártunk Belgrádban, így csak egy kicsit sétáltunk a városban, majd továbbindultunk Nagybecskerekre. Amit még kutyafuttában is érdemes megnézni, ha itt jár az ember, az a Szent Száva Székesegyház, ami a város jelképe, a Parlament épülete, a délszláv háború sebeit a Nemanjina utcában, és a Knez Mihailova élettel teli sétálóutcáját. Itt lehet szuveníreket is vásárolni, és a sok étterem közül az egyikben biztos találunk kedvünkre való fogásokat. Ha pedig több időre jövünk, sétáljunk el a piacra, látogassunk el a Száva folyóhoz, és nézzük meg a Nándorfehérvár várát, amiről már olyan sokat tanultunk az iskolában. De a városban még számos gyönyörű templom található, tehát van még bőven látnivaló ezeken kívül is.

Mi tehát elvonatoztunk Nagybecskerekre, azaz Zrenjaninra, hogy lássunk egy kis tájat a Bánát vagy másnéven Bánság tartományban. Nekem nagyon tetszett, ugyan alföld volt, de nagyon szépen karban volt tartva. Nem hiába hívják úgy ezt a területet, hogy az ország éléskamrája. Nagybecskerek egy kedves városka a Béga folyó partján, egy nagyon szép főtérrel, ahol a Városháza áll és a Katolikus Nagytemplom. Estére még visszatértünk Belgrádba, ahol ettünk egy pljeskavicát, mielőtt továbbindultunk volna.

A Vajdaságba vonaton kívül busszal és autóval is könnyen el lehet jutni, mi is csináltunk egy autós kirándulást a Vajdaság határ menti városaiban. Egy hétvégét töltöttünk itt, szombat reggel indultunk Budapestről. Az M5-ös autópályán haladva könnyen és gyorsan elérjük a határt, a nagy határátkelőket elkerülve mi Ásotthalomnál keltünk át Szerbiába, ami könnyen és gyorsan ment. Először Palicsot néztük meg, ahol nagyon szép a tópart, ott korzóztak a partján a helyiek, a délutánt pedig már Szabadkán töltöttük. Itt érdemes megnézni a Városháza szép épületét, a Szent Teréz Székesegyházat, a Szabadság teret, ahol sok kávézó, étterem és bolt várja az arra járókat, valamint az Olimpiai Sétányt se hagyjuk ki.

Magyarkanizsát is útba ejtve elvezettünk egészen Nagykikindáig, ahol megszálltunk, de még előtte megálltunk Zentán is. Itt nagyon szép a Tisza-parti sétány, és a főtér is. Nagykikindán pedig szintén az élettel teli főtér a legnagyobb látnivaló. Itt található a Városháza, ami elé egyébként a magyar zászló is ki volt feszítve. Az utak egyébként nem olyan rosszak, vannak akik jó gyorsan vezetnek, de ők általában ki is kerülnek. A megengedett sebesség egyébként csak 80 km/h városon kívül. Az egyetlen nehezítő körülmény az, hogy sokan az úttest közepén bicikliznek és a gyerekek is itt labdáznak, így érdemes nagyon körültekintően haladni. Másnap Románián keresztül tértünk vissza Magyarországra.

1. Reichstag, Berlin

2. Reichstag, Emlékmű, Berlin

3. Brandenburgi kapu, Berlin

4. Brandenburgi kapu, Berlin

5. Checkpoint Charlie, Berlin

6. Fal darabjai, Berlin

7. Tévétorony, Berlin

8. Alexanderplatz, Berlin

9. Győzelmi Oszlop, Berlin

10. Gendarmenmarkt, Berlin

11. Karlstor Kapu, München

12. Városháza, München

13. Marienplatz, München

14. Marienplatz, München

15. Odensplatz, Müchen

16. Englishen Garten, München

17. BMW Múzeum, München

18. Olimpiatorony, München

19. Nyphenburig kastély, München

20. Allianz Arena, München

Németország: Gyorstalpaló Németország kultúrájából

Szerintem Németország az a hely, ahová mindenki el szeretne jutni valamiért. Ez a tisztaság, a nagy fizetések és a történelmi városok hazája. Fel is kerekedtünk, és egy éjjeli vonattal reggelre meg is érkeztünk rögtön bele a sűrűjébe, Berlinbe.

Már ahová a vonat érkezik, az is impozáns látvány. Berlin főpályaudvara hatalmas, inkább egy 3 szintes pláza, mintsem vasútállomás. Kívülről is meghatározó üvegpalota. Innen pár perc gyalog a Reichstag-Bundestag világhírű épülete. Innen már csak 2-3 perc séta a szintén híres Brandenburgi kapu. Itt, a kapu alatt húzódott a fal. Ma a gyönyörű épületegyüttes alatt jó a hangulat; láthatunk szoborembereket, és szuveníreket is árulnak. Innen indul a kelet főútja, a hangulatos Unter den Linden. Nem messze találjuk a Checkpoint Charlie emlékhelyet, azaz a volt határátkelőt, ahol a boltban eredeti faldarabokat lehet kapni, és itt van a Fal-Múzeum is. Innen metróval mentünk nyugatra, először a Győzelmi oszlopot tekintettük meg, illetve a legnagyobb nevezetesség a csak részben megmaradt Kaiser Wilhem emléktemplom. Később az Alexanderplatzot is megnéztük. Berlin igazi főtere ez a TV toronnyal és a Világórával. Mellette található a Városháza és a Spree folyó is. Itt tudunk tipikus német ételeket enni olcsón is, bármelyik virslizőnél megállhatunk. Ami mégsem maradhat ki, az a Múzeumok-szigete, a Főszékesegyház és előtte a park és a Gendarmenmarkt. Végül az éjszakai vonattal mentünk haza.

Egy másik alkalommal Bajorország fővárosába, Münchenbe látogattunk. szintén éjszakai vonattal mentünk oda és vissza is, így elég időnk volt Münchenben. A központi bevásárló utcát, a Neuhauser Strassét jártuk végig, ahonnan könnyen elérhető a kéttornyú, csodás Miasszonyunk templom, ami a város jelképe. Innen pár lépés a Főtér a Városháza. Rengeteg a turista, mindenki a szemet gyönyörködtető épületet nézi. Innen öt perc gyalog az Odeonsplatz, ahol kezdődik az Angolkert csodálatos parkegyüttese. Mi metróra szálltunk az Olimpiapark megállóig, ahol rögtön a híres autógyár, a BMW látogatóközpontját néztük meg. Ingyenes látogatóközpont a futurisztikus épület, amelyben több autóba is beleülhetünk. Kötelező nevezetesség Münchenben! Ezután sétáljunk egy kört a parkban! Itt a híres Olimpiatorony, a BMW felhőkarcolója és az 1972-es Olimpia helyszíne, a sátor alakú Stadion, mellette tó, ahol sétálnak, levegőznek a helyiek. Még volt időnk ellátogatni München Versailles-ába, a Nyphenburgi kastélyba, ahol a hatalmas kert és a palota varázslatos. Este még az Isator mellett a Német Múzeum épületét is megcsodáltuk, és mivel játszott a Bayern München, ezért a hangulatért mi is kimentünk a metróval az Allianz Arenához, ahol együtt hömpölyögtünk az ezernyi szurkolóval. Így zártuk az életre szóló élményt.

A két híres nagyváros mellett azonban számos fontos látnivaló van Németországban, így ha több időt tudunk az országban tölteni, látogassunk el Nürnbergbe, aminek az óvárosa egy igazi kis ékszerdoboz. A Kaiserburgból csodás kilátás nyílik a városra, a főtere pedig igazán élettel teli. A Pegnitz folyó partján mellett csodás antik épületek állnak.

Egy másik fontos nagyváros Stuttgart, ami arról nevezetes, hogy itt található a Mercedes-Benz Múzeum, illetve a Porche Múzeum, így, ha valakit érdekelnek az autók, annak kötelező ellátogatnia a városba. Stuttgart főtere a Schlosspark, ahol érdemes egy kicsit leülni és csak figyelni a hömpölygő embertömeget. A városban sok park is található. Ha időnk engedi, vonatozzunk ki a Stuttgart vonzáskörzetében található Esslingenbe is, ahol egy csodásan megmaradt óvárost találunk, illetve itt van Németország egyik leghíresebb borvidéke is. Ha Ausztria felől közelítjük meg Németországot, akár a Boden-tavat is körbeutazhatjuk. Ebben az esetben töltsünk egy kis időt Lindauban, ami egy csodaszép városka a tó partján.

1. Kultúrpalota, Varsó

2. Kopernikusz Szobra és Tudományos Akadémia, Varsó

3. Óvárosi Piactér, Varsó

4. Óvárosi Piactér, Varsó

5. Barbakán Erőd, Varsó

6. Barbakán Erőd, Varsó

7. Elnöki Palota, Varsó

8. Királyi Palota, Varsó

9. Szentkereszt-templom, Varsó

10. Kultúrpalota, Varsó

11. Szent Flórián Kapu, Krakkó

12. Szent Flórián Kapu, Krakkó

13. Mária Templom, Krakkó

14. Szent Mária Templom, Krakkó

15. Posztócsarnok, Krakkó

16. Posztócsarnok, Krakkó

17. Piactér, Krakkó

18. Wawel, Krakkó

19. Wawel, Krakkó

20. Piactér Este, Krakkó

Dani:

Mindenki ismeri a híres mondást, hogy magyar-lengyel két jó barát… Ez a két nép kitartásáról is szól, mert bár sok vihar érte őket a történelem során, mégis a mai napig kitart mindkét ország egymást segítve. Ráadásul az én nevem is Lengyel, ezért én nagyon fontosnak tartottam Lengyelország meglátogatását. Jómagam már több alkalommal is jártam itt, egyszer még társas úttal is, többször pedig a munkám miatt, ezért döntöttem úgy, hogy elmegyünk, mivel Kitti még nem járt itt. Bevállaltuk, hogy egy nap alatt elmegyünk Varsóba és Krakkóba is, mivel nagyon kevés szabadnapunk volt akkoriban. Most leírom, hogy hogy lehet kivitelezni. Természetesen, ez az út nekünk is csak egy ízelítő volt, hogy kedvet kapva később még eljöjjünk ebbe a szép országba. 

Éjszakai vonattal mentünk, de nem voltak sokan, mert tél volt, és lehetett pihenni. Reggel hétkor már Varsó főpályaudvarán voltunk, a Warszawa Centralnán, ami a föld alatt található. A hatalmas aluljárórendszerben szinte el lehet tévedni. A pályaudvar díszcsarnoka már a föld felett van, innen üvegtetőn át csodálható meg először a rengeteg modern felhőkarcoló. Rögtön itt az állomás mellett találjuk a Kultúrpalotát, ami az orosz nép ajándéka volt a lengyeleknek, tipikus orosz stílusban épített felhőkarcoló. Ezután a Centrum állomás aluljárójában kalandoztunk, ahol szintén vannak boltok, kávézók, ami nagyon praktikus, mert Lengyelországban nagyon hideg a tél. Egyébként Varsó a plázák városa, rengeteg hatalmas bevásárlóközpont van a városban.

Ezután feljöttük a felszínre a Marszalkowska útra, ahol a felhőkarcolók között kis sétálóutcákban lehet járkálni, itt sok luxusbolt is található. Megtaláltuk a Novy Sviatot, amin le lehet sétálni a Nemzeti Múzeumig, ami előtt egy hatalmas műanyag pálmafa áll. Szintén itt találhatunk több templomot, és az Egyetemnél a kastélyt. Innen nem messze láthatjuk Kopernikusz szobrát, az Állami Parkot, az Operát, és a Parlamentet is. A Szent Anna templomnál jó kilátás nyílik a Visztulára, és ezen a téren találhatjuk a Królewski Kastélyt is. Innen kezdődik az óváros. Csodálatos az Óváros tér, azaz a Rynek, szép szobrok és szuvenír bolt van itt. Még az óváros szélén a városfalat is megtekintettük. Még az óváros szélén a városfalat is megtekintettük, majd visszatértünk a Krilewski kastély terére, útközben pedig bementünk a Főszékesegyházba. A kastély terén található egy érdekes mozgólépcső, ami zárt és ezen érdemes lemenni a Visztulához, mert a környék nagyon szép. Ezután visszaindultunk a vasútállomásra, ahová egyébként metróval is el lehet jutni, ha sietünk. 

Körül-belül fél egykor indult a vonatunk, amivel délután fél négyre értünk Krakkóba. A lengyel vasút nagyon klassz, a vonatok Varsó és Krakkó között 200 km/h-s sebességgel, elkerített pályán közlekednek, autópálya hiányában pedig a módosabb emberek is vonattal járnak, ami emeli a minőséget.

Az állomást korhűen felújították, mellette van a Galeria Krakowska, hatalmas bevásárlóközpont épülete. A Városfal parkon át el is értük a Főteret. Itt nagyon fontos épület a Szent Mária Székesegyház, aminek egyik tornya magasabb, mint a másik. Ebbe természetesen bementünk, és a vele szemben lévő ikonikus Posztócsarnokot is felfedeztük, amiben posztót és szuveníreket árulnak. A Grodzka sétálóutcán sok bolt, étterem és kávézó található. Ez az utca visz ki a Wawelig, Krakkó híres váráig, a lengyel királyok temetkezési helyéig, ahol még a csodás Visztula partján is lehet sétálni. Sajnos itt esteledett ránk. Még a Városfal parkban és az óriási Galeria Plázában járkáltunk egy kicsit, majd az este 11 órás vonattal visszatértünk Budapestre.

1. Gorizia

2. Szent Márk Tér, Velence

3. Szent Márk Székesegyház, Velence

4. Rialto, Velence

5. Velencei Karnevál

6. Canal Grande, Velence

7. Chioggia

8. Dóm, Firenze

9. Dávid Szobor, Firenze

10. Piazza Tre Martiri, Rimini

11. Főtér, Bologna

12. Két Torony, Bologna

13. Dóm Tér, Pisa

14. Ferde Torony, Pisa

15. Cinqueterre, Riomaggiore

16. Cinqueterre, Monterosso al Mare

17. Genova

18. Trevi-kút, Róma

19. Viktor Emánuel Emlékmű, Róma

20. Colosseum, Róma

Olaszország: Ahová újra és újra vissza kell térni

Olaszország nem az az ország, amit egy csapásra be lehetne járni. Minél többet lát belőle az utazó, annál inkább azt érzi, hogy mennyi minden van még, amit meg kell nézni. Hiszen minden régió egészen más. Ez az az ország, amit tényleg mindenki ismer a világon; elég csak az Ókori Róma maradványait, Velencét vagy Toszkánát említeni. Mivel minden turista álma egyszer látni a Velencei Karnevált, mi is ezzel kezdtük az olaszországi közös utazásainkat.

Ha az ember el akar jutni a Velencei Karneválra, egy csomó utazási irodás ajánlattal találkozik, de a legtöbb mégis ugyan azt nyújtja. Péntek esti indulás busszal, reggeli érkezés Velencébe, majd esti indulás vissza és érkezés haza vasárnap reggel. Az utazási irodák ugyan szerveznek programot nappalra, de ezen nem mindig kötelező részt venni. Így mi inkább egyedül indultunk el, és magunk döntöttük el, hogy mit nézzünk meg. Így a kötelező látnivalókat még azelőtt letudtunk, hogy a többi turista ellepte volna a várost (Szent Márk tér, Szent Márk Bazilika, Rialto, Lido, Sóhajok hídja stb.). A karneváli hangulatot az szép jelmezbe öltözött helyiek adták, este pedig, mikor visszatértünk, már javában ment az utcabál, hangos zene szólt a főtéren. A nap további részét mi Chioggiában töltöttük, ami egy mini Velence, ami turistáktól mentes, de hasonlóan szép hidakat és csatornákat találhatunk. Még időn engedte azt is, hogy a átnézzünk Muranoba. Ez a kis sziget szintén egy ékkő a színes házaival.

Pár évvel később ismét úgy hozta az élet, hogy visszaértünk Olaszországba, amikor Toszkánát, Emilia-Romagna és Liguria tartományait néztük meg. Szerencsére az utóbbi időkben egyre több helyre járnak fapados repülőjáratok, így utazásunkat szinte bárhol el lehet kezdeni. Természetesen, aki nem szeret repülni, annak még mindig ott a vonat vagy a fentebb említett busz lehetősége is. Mivel az országon belül remek a vonatközlekedés, innen már csak mi döntünk, hogy milyen sorrendben látogassuk meg a városokat. Mi délnyugatról északkeleti irányban haladva fedeztük fel őket: Firenze, Rimini, Bologna, Pisa, Cinqueterre és Genova útvonalat jártunk be. Mivel bármelyik városról képes lennék oldalakat írni, így nem is térek ki most rájuk egyesével. Aki szereti a ciprusfákkal borított toszkán dombokat, a finom ételeket és borokat, az antik épületeket és templomokat, a modern nagyvárosokat és a barátságos embereket, az mindenképpen látogasson el Észak-Olaszországba!

A beszámoló nem lenne teljes, ha nem jártunk volna együtt Rómában. A város telis-tele van látnivalókkal, mindenki, akivel beszélgettem, azt mondta, hogy kevés időt töltött itt, maradt volna még a városban. Elég csak az olyan híres látnivalókat említeni, mint a Colosseum, a Forum Romanum vagy a Circus Maximus. Ezen kívül kötelező megkeresni a Spanyol lépcsőt, a Viktor Emánuel Emlékművet, a Trevi-kutat, a Pantheont, az Angyalvárat, a Popolo teret… Már értitek, hogy miért?! Ha elfáradtunk a városnézésben, akkor ne hagyjuk ki az olasz gasztronómia legjobb fogásait, a Pizza Romana és a Carbonara Spagetti Rómában kihagyhatatlan!

Fontos nagyváros még az északon található Milano és Torino. Milano a divat fővárosa, ahol egymást érik a luxusboltok, de hírnevét mégis a csodaszép Dómjáról kapta, ami egy igazi mestermű. Torino neve pedig egybeforrt a híres lepellel, amit állítólag itt őrzinek a Bazilikában, de sajnos csak nagyon ritkán állítják ki. Mindkét város fontos zarándkohely a futball szerelmeseinek is.

Ha Dél-Olaszországot akarjuk felfedezni, érdemes a következő három várost meglátogatni: Nápolyt, Barit és Leccét. Természetesen ezek csak a legfontosabb nagy városok, de ha ezeket felkeressük, már egy képet kaphatunk az igazi dél-olasz életérzésről.

1. Schönbrunni kastély, Bécs

2. Belvedere Palota, Bécs

3. Stadion, Bécs

4. Prater, Bécs

5. Károly Templom, Bécs

6. Szent István Székesegyház, Bécs

7. Hofburg, Bécs

8. Opera, Bécs

9. Karácsonyi Vásár, Bécs

10. Fertő-tó

11. Fertő-tó

12. Városháza, Graz

13. Óváros, Graz

14. Graz

15. Óratorony, Graz

16. Murinsel, Graz

17. Salzach Folyópart, Salzburg

18. Mozart Szülőháza, Salzburg

19. Hohensalzburg Vár, Salzburg

20. Főtér, Linz

Dani:

Már számos alkalommal jártunk külön fiatalabb korunkban Ausztriában, így gondoltuk, hogy együtt is nézzük meg, mivel Ausztriába jó időnként ellátogatni. Első kirándulásunk egy bécsi adventi túra volt. Nagyon olcsón fogtuk ki a buszjegyet, reggeli indulással, 3 óra alatt Bécsben voltunk.

Bécsen belül az első utunk a világhírű Schönbrunni kastélyhoz vezetett. Előtte a karácsonyi vásár pazar volt, a gigantikus kertben pedig a megmaradt hó megigézett minden turistát. Felkerestük a Belvedere Palotát is a szép kertjével. Megnéztük a 2008-as Foci EB helyszínét, az Ernst-Hoppel Stadiont, majd innen a Práter vidámparkba mentünk. Itt nincs belépő, játékonként kell fizetni kb. 2 eurót. Lefényképeztük a híres óriáskereket is. Bár tél volt, mégis nyitva volt a hangulatos vidámpark. Innen most már a tényleg a belváros felé vettük az irányt. Láttuk a Károly templomot, Operaházat, a Kamtner Strasse-t, azaz Bécs sétálóutcáját, és a Stephansplatzot, a Szent István templomot. Mind-mind tele volt élettel, rengeteg bolttal és emberrel, vidám volt a hangulat még ilyen hidegben is. A város pedig gyönyörű ünnepi fényekbe öltözve! A Hofburg mellett is elmentünk, elsétáltunk a Museums Quartierhez, ami magában foglalja, többek közt a Szépművészeti és a Természettudományi Múzeumot is. Innen már nincs messze a Városháza park, ahol az impozáns Városháza alatt a díjnyertes karácsonyi vásárt néztük meg. Erről a forgatagról lett híres a bécsi advent. Itt minden kapható, nemcsak a karácsonnyal kapcsolatos tárgyak. Mi is ittunk puncsot és forralt bort, ezek a kedvencek, de finom ételeket is lehet kapni. Jó sok élménnyel gazdagodtunk, ide mindenkinek el kell egyszer jönnie legalább!

Magyarország irányából Burgenlandot fogjuk érinteni először, mi autóval indultunk útra. Több várost is megnéztünk, illetve körbevezettünk a Fertő-tó partján. Ha meg akarunk pihenni, álljunk meg Nezsiderben, ahol nagyon szép a part, sok ember sétálgat itt, éttermeket is találunk, ahol megebédelhetünk.

Szlovéniában járva, ha kedvünk támad, látogassunk el Grazba, Stájerország zöld fővárosába, ahogy mi is, hiszen a jó vonatközlekedésnek köszönhetően jól megközelíthető ebből az irányból is. Graz Ausztriba második legnagyobb városa. Kezdjük a városnézést a SchlossBerg parkkal, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra, itt található a város jelképe, az Óratorony is. Kötelező megtekinteni a Murinselt, ami egy mesterséges sziget a Mura közepén, illetve a Művészetek Házát, ami egy futurisztikus stílusú, megosztó épület. A Főtér szintén nagyon impozáns, a szökőkutak és a történelmi házak színes homlokzatai lélegzetelállítóak.  Innen indul a Herrengasse, ami tele van boltokkal, a végén pedig a híres Operaház zárta a mi sétánkat is. Hazafelé a vonatunk a Semmering-hágón át közlekedett, ami a Magyarországhoz legközelebb eső igazi hegyvidéki, szerpentines vasúti pálya. Az táj festményre illő látványt nyújtott.

Ausztria egyik legszebb és legturisztikaibb városa Salzburg, ahová vonattal jutottunk el. Itt a Salzach folyó partján tudunk sétálni, ahol a hidakról csodálatos a kilátás az óvárosra. A Getreidegasse házai között találjuk Mozart szülőházát, ami a város egyik legfontosabb nevezetessége. Nem messze innen találjuk a Dóm teret, ahonnan szépen látjuk a Hohensalzburg várat. Salzburgtól alig egy órára találjuk Ausztria harmadik legnagyobb városát Linzet. Nevezetességei a Duna partján álló Főtér, közepén a Dreifaltigkeit oszloppal és az Öreg templommal. A városban még sok szép történelmi házat találunk. Ez csak pár város volt, Ausztria még számtalan más nevezetességet tartogat mindannyiunknak.

1. Hármas híd és Ferences templom, Ljubljana

2. Vár, Ljubljana

3. Városháza, Ljubljana

4. Ljublnica folyópart, Ljubljana

5. Vár, Ljubljana

6. Bled

7. Vár, Bled

8. Vár és Szent Martin templom, Bled

9. Bledi-tó, Bled

10. Sziget és templom, Bled

11. Sziget és templom, Bled

12. Határ, Nova Gorica

13. Nova Gorica

14. Kultúrház, Lendava

15. Muraszombat

16. Pestis-oszlop, Maribor

17. Főtér és Városháza, Maribor

18. Dráva és a Főhíd, Maribor

19. Drávapart, Maribor

20. Bazilika, Maribor

Dani:

A legenda szerint mikor Isten a világot teremtette, megfeledkezett egy népcsoportról. Kárpótlásul egy olyan területet adott nekik Európa közepén, amiben minden jó benne van. Tényleg igaz, hogy Szlovéniában minden van, amit egy utazó keres; magas hegyektől alföldeken át tengerig, mediterrántól a hegyvidékig kicsiben ugyan, de mindent találunk Szlovéniában. Mi is terveztünk a legkisebb szomszédos országunkba egy rövid kiruccanást. Amikor mi mentünk, kb. 11 órakor indult a vonat, és nagyon hosszú menetidővel, Szlovéniában több átszállással este 6-ra értünk Ljubljanába, az ország fővárosába. Útközben csodás látvány volt a táj, jól karbantartott falvakkal.

Ljubljanában a belvárosban laktunk, miután elfoglaltuk a szállást, még csináltunk egy városnézést: megkerestük a Hármas-hidat; a kis folyócska, a Ljubljanica fölött impozáns látványt nyújt. A folyóparton sok éttermet, kávézót és szuvenír boltot találunk. A hídtól látszik a Ferences templom és a Szent Miklós templom. A Stari trg utcán sétálgassunk mindenképp, élvezzük az óváros hangulatát. A Várba siklóval is fel lehet jutni, a kilátásért megéri felmenni. Járjuk végig ezt a középkori várat telis-tele osztrák és magyar emlékekkel. Mi a Slovenska Cesta utcában vacsoráztunk. Itt több éttermet találunk a régi Nagyáruháznál.

Másnap felkerekedtünk, és vonattal jesenicei átszállással Bledbe utaztunk, ahol körbesétáltuk a híres Bledi tavat. Körül-belül két óra alatt körbejárható; a csodás alpesi táj és a friss levegő miatt mindenképp érdemes a kört megtenni. Ez a jól kiépített sétaúton remek élmény és kikapcsolódás. A tó közepén található sziget és a rajta álló Zarándok templom egyedülálló látványt nyújt. Bled városában a tóparton találjuk a kaszinót, több étterem és bolt hívogatja a turistákat. Délután vonattal Nova Goricába utaztunk, ami egy kettéosztott város, egyik fele szlovén, másik fele olasz. Rögtön az állomás előtt van az államhatár, a nagyobb nevezetességeket az olasz oldalon találjuk. A következő nap reggel még volt időnk nappali fényben is megnézni Ljubljana legnagyobb látnivalókat, mielőtt visszaindultunk Pestre. Útközben a szlovén tájat élveztük, este már otthon is voltunk.

Nekem mindig is nagy álmom volt a Muraközt végigjárni, amire eddig nem volt lehetőségem, mert a tömegközlekedés nagyon rossz. De most autóval mentünk. Rédicsnél léptük át a határt, ahonnan nagyon közel van Lendva. Megtekintettük a Várat és a kultúrház előtti parkot. Több étterem és kávézó van ebben a városban, ahol a lakosság zöme magyar. Majd több falu érintésével Moravske Toplice (Alsómaróc) városába értünk, ahol egy barátságos szlovén házból kialakított panzióban laktunk. A kisváros a fürdőjéről híres. A termálfürdőhöz vezető út tele van boltokkal, éttermekkel, ahol este is nagy az élet. Mondhatni, ez a kisváros a Muraköz turisztikai központja. Másnap Muraszombat következett, ahol a Főtér, Városháza, a központi park a legnagyobb nevezetességek. Tipikus magyar történelmi, jól karban tartott város. Ez egy fontos megyeszékhely Szlovéniában. Innen Mackovci és Hódos érintésével Őriszentpéternél tértünk vissza hazánkba.

Később újra vonattal indultunk neki, ezúttal Maribor városa volt az úti cél. A Partizanska utcán keresztül értük el a Főszékesegyházat, ahonnan az óváros utcái indulnak. Jó alaposan bejártuk a várost. Belebotlottunk egy Street food showba is, ahol kipróbálhattuk a szlovén gasztronómia fogásait. Minden út a Főtérre vezet, a híres Pestis-oszlophoz, ahonnan nincs messze a Dráva-part, ahonnan a hidakat és a gyönyörű látképet is megcsodáltuk. Híres még a Víztorony és a parton álló étterem ősi szőlővesszőivel. A hídról csodálatos a kilátás az Alpokra. Ha plázázni támad kedvünk, innen tíz perc gyalog az Europark. Másnap vonattal Graz irányában hagytuk el az országot.

1. Grassalkovich Kastély, Pozsony

2. Főtér, Pozsony

3. Mihálykapu, Pozsony

4. Mat at Work, Pozsony

5. Duna, Pozsony

6. Vár, Pozsony

7. Szentháromságtér, Selmecbánya

8. Szent Katalin Templom, Selmecbánya

9. Leányvár, Selmecbánya

10. Selmecbánya

11. Mestsky park, Kassa

12. Jakab-Palota, Kassa

13. Állami Színház, Kassa

14. Főtér, Kassa

15. Református templom, Kassa

 16. Rodostó Múzeum, Kassa

17. Magastátra

18. Magastátra, Csorbató

19. Magastátra

20. Magastátra, Ótátrafüred

Dani:

Ki ne ismerné azt, amikor a Dunán átkelve Komáromból Komárno, vagy Esztergomból Párkány lesz? Szlovákia az az ország, ahol már tényleg majdnem mindenki járt, hiszen több, mint 500 kilométeres közös határunkon több kettéosztott város, falu található és bárhonnan bármivel könnyen megközelíthető. A legendával ellentétben nagyon szívesen és nagyon sokan beszélnek magyarul, ezért is érdemes északi szomszédunkhoz utazni. Természetes, hogy együtt is el kellett ide jönni.

Mi a fővárossal, Pozsonnyal kezdtük. Egyetlen napos kiruccanásra jöttünk, ami könnyen kivitelezhető, mert az út nincs három óra vonattal, és két óránként közlekedik, az ára pedig olcsó, 3000 Ft oda-vissza. Mi reggel hét óra körül indultunk, és 10 után már Pozsony főpályaudvarán voltunk. Gyalog jártuk be a várost, ami lehetséges, mert Európa egyik legkisebb lélekszámú fővárosában járunk. A pályaudvarról gyalog 10 perc alatt a Grassalkovich Kastély parkjánál voltunk, amit aztán elölről is megtekintettünk. Ez ma az Elnöki Palota. Az aluljárón átérve megnéztük az új hotel negyedet, amihez kisebb áruházak is tartoztak. Innen kis sétát lehet tenni a város egyik bevásárló utcáján, az Obchodná utcán, ahol inkább egyszerűbb, nem luxusboltok találhatóak. Innen mentünk be az óvárosba, és vesztünk el a kis utcákban. Itt fontos a Főtér és a Tűztorony megtekintése valamint keressük meg az aranyos kis szobrokat szerte a városban. Majd kimentünk a Színház térre is, ahol mindig van kézműves piac és errefelé vannak a legjobb szuvenírek. A Novy Most (Új Híd – Ufó híd, amit magyarok terveztek) lábánál van a híres főszékesegyház, ahonnan a kijelölt úton kapaszkodtunk fel a várhoz. A vár a maga egyszerűségével minket is elkápráztatott, a kilátás csodás. A vár körül a nagy parkon végigsétálunk, láttuk a Parlament épületét. Mi később átsétálunk a hídon és az Aupark bevásárlóközpont kicsit plázáztunk. Így is gyalog simán elértük nem is az utolsó esti vonatot, ami kicsit több, mint két óra alatt haza is ért Pestre.

Egy másik alkalommal immár autóval érkeztünk, mégpedig Selmecbánya volt az úti cél. Ide nagyon rossz a tömegközlekedés, ezért is döntöttünk a kocsi mellett. A Hont/Ipolyság átkelőn értünk el Szlovákiába, ahonnan egyenes út vezetett fel a hegyenen át Selmecbányára. A Dolná ulica a főutca, itt hagytuk a kocsinkat, ahol még szombat délután is fizetős a parkolás! Végigsétálva a főutcán csodás, régi épületeket láttunk. A Námestie svatej Trojice a város főtere gyönyörű épületekkel. Itt lehet szuveníreket venni is, a turista információ is mindig nyitva van. Múzeumokba is be lehet térni. Mi az öreg várba mentünk fel, és onnan csodáltuk meg a kilátást a hegyekre, és a városra. Az új vár éppen zárva volt. Még aznap könnyen hazautaztunk. Egy csodás emlékkel gazdagodtunk.

Egy harmadik alkalommal egy belföldi kiruccanásunkat egészítettük ki Szlovákiával. Sátoraljaújhelyből Slovensko Nové Mestóba gyalogoltunk át (ami egy város, csak ez is ketté van osztva) és onnan helyi vonattal Kassára utaztunk. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, nagyon történelmi hely. A vasútállomás a központban helyezkedik el, hatalmas parkkal. A kerten át jutottunk a városba, 5 perc alatt a Mlynska ulicán. Mi itt is csodálatos épületekkel találkoztunk, pl. Jakabov Palac. A Főutca közepén láttuk a híres Dómot, ahol Rákóczi hamvai is vannak, ennek meglátogatására be kell jelentkezni. A körülötte lévő park a helyiek találkozóhelye. Itt tele van minden kávézókkal és szuveníresekkel. Valamint itt próbálhatjuk ki a legjobb gasztronómiai fogásokat, amik nem is annyira térnek el az otthon megszokott ízektől. Közvetlen a Főutcáról az Universitná utcán jutunk a Rodostó Múzeumba, ami Rákóczinak állít emléket, és hűen mintázták a török rodostói házat. Fontos! Itt is nézzünk utána a nyitva tartásnak, mert az mindig változik. Mellette a Hmciarska ulica csodálatos hangulatát is átéltük. Végezetül itt is közvetlenül a Főutca mellett lévő Árkád Plázában töltöttük az időt, este pedig a közvetlen Pesti vonattal mentünk haza.

1. Katedrális, Zágráb

2. Horvátok népviseletben, Zágráb

3. Szent Márk Templom, Zágráb

4. Szent Márk Templom, Zágráb

5. Jelasics Bán Tér, Zágráb

6. Főtér, Eszék

7. Eszék

8. Szent Péter és Pál Templom, Eszék

9. Eszéki-híd

10. Horvát táj

11. Plitvice

12. Plitvice

13. Harangtorony, Dubrovnik

14. Stradun utca, Dubrovnik

15. Óváros, Dubrovnik

16. Városfal, Dubrovnik

17. Kikötő, Dubrovnik

18. Minceta Erőd, Dubrovnik

19. Horvát tengerpart

20. Horvát táj

Kitti:

Ha valaki szeret utazni és sok helyen járt már, előbb-utóbb találkozik a kérdéssel: neked melyik hely tetszett a legjobban, ahol jártál? Ilyenkor az ember valami olyan válaszra számít, hogy Bali, Rio de Janeiro esetleg Mexikó, és mindig nevetnek, azon, amit én válaszolok. Ugyanis ezek mind-mind nagyon szép helyek, de nekem személy szerint a kedvenc országom Horvátország. Miért? Elmondom.

Zágráb gyönyörű óvárosa: Sok ismerősöm járt már Horvátországban, sokat hallottam már arról, hogy milyen szép a tengerpart, így mikor elkezdtük bejárni a világot, szinte az elsők között követeltem, hogy legalább Zágrábba utazzunk el, mert én még nem jártam déli szomszédunknál. Így az első látogatásom Horvátországban egy egynapos zágrábi városnézés volt. Vonattal mentünk, dél körül értünk Zágrábba. Mivel nem akartunk ott aludni, így még aznap vissza is mentünk a délutáni vonattal, de ez a 4 óra is elég volt arra, hogy egy kis ízelítőt kapjak a városról. Megnéztük a Nemzeti Színházat, láttunk sok szép parkot, majd a Jelasics tér érintésével elérkeztünk a Zágrábi Katedrálishoz, ahonnan az óváros utcáin barangolva megérkeztünk a Szent Márk-térre. Itt található a Horvát Parlament épülete és a szépséges cseréptetejű Szent Márk templom is. Az óvárosból nagyon szép kilátás nyílt a városra, a sikló mellett pedig legyalogoltunk a belvárosba. Rengeteg szuvenírt árultak, így vettünk ajándékokat, illetve sok jó kis étterem van, ahol megismerkedhetünk a balkáni konyha ízletes fogásaival (csevap, pljeskavica stb.), vagy idő hiányában bekaphatunk egy burek péksüteményt sétálás közben. A horvát borok szintén méltán híresek. Estére pedig már újra Budapesten voltunk.

Eszék, az egykori Magyar Királyság része: Határon túli területeket bejáró egyik autós túránk keretében jutottunk el a Drávaközbe, és így néztük meg Eszéket egy hétvégén. A külvárosban volt a szállásunk, ami meglepően olcsó volt, de mégis színvonalas, finom reggelivel. Az M6-os autópályán gyorsan elértük Mohácsot, onnan pedig már nem kellett sokat vezetni. A horvát utak nagyon jó minőségűek, az emberek is szépen vezetnek, a legtöbb kocsit amúgy női sofőr vezette, nem úgy, mint itthon ugye. Illetve, mivel ez a Dráva medre, így a vezetés sem volt megerőltető, mivel a táj teljesen lapos. Eszék a Dráva partján található, így érdemes egy rövidet sétálni a folyóparton. A legjobb éttermek az itt található hajókon vannak. Ezek a hajók nem mennek sehová természetesen. A főtéren áll a szép Szent Péter és Pál Székesegyház. De a városban találhatunk még sok szép épületet.

Dubrovnik és a többi tengerparti város: Egy szervezett út keretében jártunk Dubrovnikban, majd erről bővebben írunk még a Bosznia-Hercegovinás résznél. Már az idevezető út is gyönyörű, ahogy kanyargunk a szerpentineken, egyik oldalunkon a kristálytiszta tenger és a rengeteg sziget, másik oldalon pedig a szépséges hegyek. Dubrovnik óvárosa pedig méltán híres. Megszámlálhatatlan csodálatos épület (a Székesegyház, az Erőd, Orlando szobor…), szűk kövezett utcácskák és finom tengeri ételek várnak arra, aki erre jár. Ha időnk engedi, menjünk hajózni egyet, ahogy mi is tettük. A jó kedvet egy pohár rakija hozta meg, ami szintén „kötelező” ha Délkelet-Európában jár az ember.

Ezeken kívül csak megemlítem a Plitvicei tavakat, hiszen ott Dani nélkül voltam, így nem szeretnék hosszabban írni róla, de még egy indok. Ez az ország tehát mindenkinek nyújt valamit, akár a tengerparti pihenés, akár a túrázás, akár a kultúra, akár pedig a történelem szerelmesei vagyunk. A finom ételek, a barátságos emberek és az, hogy európai szinten nem irreálisan drága még egy-egy ok, hogy miért kell mindenkinek egyszer legalább eljutnia ide. És mindezért nem kell órákat repülőn tölteni, ha reggel elindulunk, már délre meg is érkezünk, akár kocsival, busszal vagy vonattal is megyünk. Kell ennél több?

1. Lee folyó partja, Cork

2. Sétálóutca, Cork

3. Nemzeti Emlékmű, Cork

4. Nemzeti Emlékmű és folyópart, Cork

5. Szent Péter és Pál Székesegyház, Ennis

6. Színes házak, Ennis

7. Ennis

8. Színes házak, Ennis

9. Moheri Sziklák

10. Moheri Sziklák

11. Moheri Sziklák

12. Corrib folyó, Galway

13. Spanyol fal, Galway

14. Galway

15. Molly Malone, Dublin

16. Szent Anna Templom, Dublin

17. Dublini Vár

18. Liffey-híd, Dublin

19. Temple Bár, Dublin

20. Parnell-Emlékmű, Dublin

Kitti:

Az első nagyobb utazásunk, amit már teljesen együtt terveztünk meg, Írországban történt. Engem valahogy mindig is vonzott ez a misztikus ország, örömmel vetettem bele magam a szervezésbe. Két hónappal az indulás előtt vettük meg a repülőjegyeket, és júliusban utaztunk. Összesen négy napot töltöttök itt, az alapötletünk az volt, hogy Dublinban foglaltunk három éjszakára szállást, és innen kiindulva megyünk egy-egy napos kirándulásokra. Vettünk ismét Interrail bérletet, és az volt az alapkoncepciónk, hogy amíg lehet, vonattal megyünk, utána pedig buszozunk. Sajnos az ír vonatok elég ritkán járnak, nincs éjszakai sem, sok esetben az utolsó is elmegy este 6-7 fele, így a vasúti menetrend határozta meg, hogy mennyi időnk van egy-egy városban

A fapados gép reggeli indult, délre már Dublinban is voltunk, gyorsan bejutottunk a városközpontba a reptérbusszal, ahol elfoglaltuk a szállást, és még pont el tudtunk menni Corkba. Három óra volt az út, úgyhogy összesen nagyjából három óránk maradt a városnézésre. Végigsétáltunk a Lee folyó mentén, megnéztük a St. Patrik templomot, majd eljutottunk a szigeten lévő óvárosig, ahol sok szép látnivaló volt: a Szent Péter és Pál templom, a Berwick Fountain, National Monument, stb. Összességében nagyon szép, kellemes város. Az utolsó vonattal visszaindultunk Dublinba, ami olyan este 7-kor indult.

A következő nap a Moheri sziklákoz indultunk, ami az ország nyugati oldalán helyezkedi kel, nem messze Ennistől. Ennisbe nem volt közvetlen vonat, Limmerickben át kellett szállni, de jó volt a csatlakozás, így csak pár percet kellett várni. Összesen négy óra alatt értünk Ennisbe, ahol másfél órát tudtunk sétálni, majd jött a busz, ami elvitt a Moheri sziklákhoz. Ennis nagyon szép volt, még sosem láttam ennyire színes városkát, minden ház más színűre van festve. A busz 50 perc alatt ért fel a sziklákhoz, ahol szintén sajnos csak egy órácskát tudtunk tölteni, ami nagy fájdalom volt, mert tényleg gyönyörű a táj. De még aznap vissza akartunk érni Dublinba. Ezúttal Galwaybe buszoztunk, ide két óra volt az út. Galwayben még maradt két óránk sétálni az utolsó vonatig. Engem legjobban a Shop és az azt folytató High Street hangulata fogott meg: színes vidám házak, boltok, zene… Lesétáltunk egészen a Spanish Archig, a Corrib folyó torkolatáig. De szintén szép templomok és épületek vannak a városban.

A harmadik nap átmentünk Észak-Írországba, amiről hosszabban majd az Egyesült Királyság bejegyzésben írunk.

A negyedik nap végre jutott időnk megnézni Dublint. Biztonsági okok miatt az utolsó nap már nem vonatoztunk, nehogy késsen, és ne érjük el a repülőt. Mondjuk, az ír vonat sosem késik! Aznap tehát nem kellett korán kelni, így kiélvezhettük a tradicionális ír reggelit is (szószos bab, tojás, gomba, bacon és kolbász), ami minden nap járt volna a szálláshoz, de mivel 8 órakor kezdődött a reggeli, sosem tudtuk megvárni. Délután ment a repülő, úgyhogy egy fél napunk volt megnézni a várost. A Liffey déli partján kezdtük a városnézést: itt áll a Városháza, Molly Malone szobra, a Temple bár, a Dublin Castle és számos szép templom, például a St. Ann’s Church of Ireland. Itt vannak a város szép parkjai is. Az északi part modernebb, itt inkább vörös téglás házak állnak, de itt is sok szép szobor és műemlék van, illetve itt található a Moore piac is és sok étterem és bár is.

Természetesen nem lenne teljes az írországi tartózkodásunk egy ír kocsma megtekintése nélkül, rengeteg van belőlük Dublinban, gyakran van élő zene is, ami nagyon jó hangulatot teremt a kötelező Guinnessünk elfogyasztásához.

1. Főtér, Kijev

2. Szent Mihály Székesegyház, Kijev

3. Parlament, Kijev

4. Barlangkolostor, Kijev

5. Barlangkolostor környéke, Kijev

6. Szent Szófia Székesegyház, Kijev

7. Dnyeper-híd, Kijev

8. 2012-es EB, Kijev

9. Focilázban, Kijev

10. Drukkerek, Kijev

11. Foci EB meccsen, Kijev

12. Munkácsi Vár

13. Főtér, Huszt

14. Főtér, Huszt

15. Vár, Huszt

16. Kárpátalja, Nagyszőlős

17. Katedrális, Nagyszőlős

18. Folyópart, Beregszász

19. Beregszász

20. Művelődési Ház, Beregszász