Kitti:

Montenegrót mostanság kezdik felfedezni maguknak a magyar turisták. Lassan kezd megtelni nyaranta a tengerpart, így érdemes sietni. Főleg, mióta van közvetlen fapados járat is. Mikor mi utaztunk Montenegróba, még nem volt ilyen lehetőségünk, ezért vállalkoztunk arra, hogy az éjszakát buszon töltjük, és reggelre érkeztünk meg. Sajnos a busz csak hetente járt, és mivel nem akartunk egy teljes hetet itt tölteni, így este vissza kellett indulni Magyarországra. Ez az idő azonban egyáltalán nem volt elég erre a csodás országra, de egy kis ízelítőt kaptunk a hangulatból és a kultúrából, és persze kedvet, hogy visszatérjünk ebbe a térségbe

Időhiányban arra a döntésre jutottunk, hogy végül csak Kotort és Budvát nézzük meg. Josice és Lepetane között komppal keltünk át a Kotori–öblön lerövidítve az utat. Akkor kelt fel pont a nap, csodálatos volt itt hajózni a hegyekkel körbevett csendes öbölben. Lassan megérkeztünk Kotorba. A városfallal körülvett gyönyörű óváros felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. Mikor megérkeztünk, még csak ébredezett a város, de gyorsan megtelt élettel. A közepén található a XII. században épült Szent Trifun Székesegyház. Vesszünk el a kanyargós, szűk utcákban, a tipikus zsalus házacskák igazán szépek, nem is csoda, hogy a Kotor az Unesco Világörökség része! Számos éttermet és kávézót találunk itt, ha megéhezünk, kóstoljuk meg a tengerből frissen kifogott herkentyűket, de ha csak nassolni akarunk, együnk egy finom fagyit, vagy egy burek péksüteményt, amit számtalan ízben lehet kapni, az ára pedig csak 1-2 euró körül van. Igen, érdekesség, hogy Montenegró ugyan nem az Európai Unió tagja, de mégis az euró a hivatalos fizetőeszközük.

A tengerhez a Tengeri-kapun juthatunk ki, melyet Tito marsall mondása díszít: „A másét nem akarjuk, a magunkét nem adjuk.” Kotor négy évszázadon keresztül a Velencei Köztársaság része volt, leszámítva azt az időszakot, amíg a oszmán uralom alá került. Ennek a nyomát őrzi a Velencei Szárnyas oroszlán a városfalon. Itt található a kompkikötő, ahonnan akár hajót is bérelhetünk, hogy kihajózzunk az öbölbe. Mivel az öböl vize rendkívül mély, így itt állomásoznak tengerjáró hajók is. Igazán fenséges látványt nyújt a valóban fekete hegyekkel körbevett öböl, az egész hely meseszép és rendkívül békés. Ha valaki szeret túrázni, mindenképpen kapaszkodjon fel a meredek hegyoldalban található erődbe, csodás innen a kilátás. Visszatérve az óvárosba, több szép templomot is láthatunk, a Szent Lukás a város legrégebbi temploma, mellette áll az ortodox Szent Miklós templom.

Busszal Budvába utaztunk, ahol a délutánt töltöttük. A buszok nagyjából óránként járnak, a menetidő pedig fél és egy óra között van a forgalomtól függően. A tengerparton található a Táncoló Lány szobra, ezt kerestük fel először. Ezután elsétáltunk az óvárosba, azaz a Stari Gradba, ami egy kis félszigeten fekszik. Itt szintén kedves kis utcákban sétálgathatunk. Mindenképpen keressük fel a Citadellát is, ahonnan remek a kilátás a tengerpartra. A legtöbb turista nyaralni érkezik Budvába, hiszen a kellemes hőmérsékletű, tiszta víz a hely legnagyobb vonzereje. Ha az aktívabb pihenést részesítjük előnyben, akkor is jól fogjuk magunkat érezni Budvában, hiszen számtalan vízi sport kipróbálására lesz lehetőségünk. Ha kedvünk és időnk engedi, akár áthajózhatunk a Sveti Nikola nevű kis szigetre, ami a várossal szemben található! A város tengerparttól távolabbi része nagyon modern, itt sok boltot, sétálóutcát találni, illetve a városban rengeteg szórakozóhelyet és éttermet is találni, így minden adott egy nagyszerű nyaralásra.

Nekünk tehát csak ennyi fért bele az ittlétünkbe, egy gyors megmártózás után visszaindultunk Magyarországra. Erre a csodás helyre azonban egy életen át emlékezni fogunk. Montenegró neve tényleg találó: az itt magasodó kopár hegyek valóban egyedülállóak a világon. Mindenkinek látni a kellene őket!

1. Görög táj

2. Panagia Templom, Oia, Santorini

3. Oia, Santorini

4. Oia, Santorini

5. Szélmalom, Oia, Santorini

6. Hotel Atlantis, Fira, Santorini

7. Koules erőd, Heraklion, Kréta

8. Koules erőd, Heraklion, Kréta

9. Világító torony, Heraklion, Kréta

10. Knósszoszi Palota, Knósszosz, Kréta

11. Liliomos herceg, Knósszosz, Kréta

12. Romok, Knósszosz, Kréta

13. Knósszoszi Palota, Knósszosz, Kréta

14. Knósszoszi Palota, Knósszosz, Kréta

15. Firka erőd, Hanía, Kréta

16. Hánia, Kréta

17. Hánia, Kréta

18. Világító torony, Hánia, Kréta

19. Tengerpart, Matala, Kréta

20. Tengerpart, Matala, Kréta

Kitti:

Görögország legfontosabb nevezetességei kétség kívül a Peloponnészoszi-félszigeten találhatóak, ám nem szabad elfelejteni, hogy az országhoz több mint 1300 sziget tartozik, így csak akkor kaphatunk teljes képet, ha legalább egyet-kettőt meglátogatunk közülük. Szerencsére, mivel az ország hatalmas népszerűségének örvend a turisták körében, a legfontosabb szigetek mind rendelkeznek reptérrel; a jó közlekedésnek köszönhetően Magyarországról is jó néhány elérhető közvetlen fapados géppel. Mivel a legnagyobb sziget, Kréta tartogatja a legizgalmasabb látnivalókat, így oda indultunk.

Kréta történelme hihetetlen messzire nyúlik vissza, a sziget Európa első fejlett civilizációjával rendelkezett már időszámításunk előtt 2500 évvel! Ennek a Minószi civilizációnak volt a központja Knósszosz, ami a Kréta szigetének egyik legfontosabb látnivalója. Bár az épületegyüttes időszámításunk előtt 1500 körül megsemmisült, mégis hihetetlen módon, sikerült rekonstruálni. Az épületegyüttes legjobban fennmaradt darabja a bika szentélybe vezető északi bástya, illetve több tárolóedényt és falfestményt is megtekinthetünk. A leghíresebb közülük a Liliomos herceg. A Knósszoszi Palota leginkább arról ismert, hogy alatta egy mitikus labirintus helyezkedett el, amiben a bikafejű Minótaurosz élt, bár erről semmilyen tudományos bizonyítékot nem találtak. Mégis, igazán hatalmas élmény volt itt lenni, egy délelőttöt töltöttünk a Heraklion határában található régészeti lelőhelyen.

Kréta szigetétől nem messze található a szépséges Santorini, amit hajóval, nagyjából két óra alatt lehet megközelíteni. Fira városa a sziget tetején található, amit szamárháton, felvonóval vagy busszal lehet megközelíteni. A hely a csodás fehér házairól és kék tetejű templomairól ismert, szerintem szinte mindenki látott már róla képeket, annyira népszerű látnivaló. A legszebb templom az Ortodox Metropolitán Székesegyház. A város szélén, egy távoli sziklán áll az ikonikus szélmalom, ezt is érdemes megkeresni, illetve a Hotel Atlantis impozáns épületét. Sajnos készüljünk hatalmas tömegre, ugyanis nyaranta közel egy millió turista utazik a szigetre a világ különböző pontjairól. Még elbuszoztunk Oiába is, ahonnan szintén csodás panoráma nyílt a tengerre és a folyamatosan érkező és induló óceánjáró hajókra. A sziget keleti oldalán fekete színű, vulkanikus eredetű homokos tengerpartot találunk. Egészen különleges élmény itt fürdeni a tengerben.

Krétára visszatérve elutaztunk Haníába, ami Heraklion után a sziget legnagyobb városa. Legfontosabb látnivalója az óváros kis utcái, a kikötő és a XVI. századi Világítótorony, ami Hanía egyik jelképe. Vele szemben áll a Firka Erőd is, amit szintén érdemes felkeresni. Az erődöt még a velenceiek építették, hogy a töröktől megvédje a kikötőt. A városban egyébként remek éttermeket találni, ha megéhezne az ember. Visszatérve Heraklionba megnéztük a naplementét a város Erődjének a mólóján, ahogy a helyiek is tették. Heraklionban este igazán jó a hangulat. A város sétálóutcája megtelik élettel, a boltok még ilyenkor is nyitva vannak, rengeteg étterem és szórakozóhely áll rendelkezésre, hogy egy kellemes vacsorával zárjuk a napunkat. Ha van kedvünk, próbáljuk ki Görögország nemzeti italát, az ánizsos úzót vagy igyunk egy metaxát.

Kréta szigetének a legszebb strandjai a sziget déli és nyugati részén találhatóak. Mi felkerestük Matala városát, ami valóban nem okozott csalódást. A víz kristálytiszta volt, a part homokos, az öblöt szegélyező sziklák pedig nagyon izgalmasak, hiszen körülbelül kétezer évvel ezelőtt vájtak bele üregeket, de még most sem tudják a régészek, hogy mire használták őket. Elmondhatjuk tehát, hogy Görögországban nem csak a szárazföldi részen találjuk a történelem nyomait. A szigetvilág legalább olyan izgalmas és sokszínű. Ez egy tökéletes helyszín egy tartalmas, de mégis pihentető vakációra.

1. Szent János templom, Riga

2. Szent Péter templom, Riga

3. Városi tanács, Riga

4. Feketefejűek Háza, Riga

5. Feketefejűek Háza, Riga

6. Koncertterem, Riga

7. Macskás ház, Riga

8. Macskás ház, Riga

9. Macskás ház, Riga

10. Három fivér, Riga

11. Három fivér, Riga

12. Daugava folyó és a Vansu híd, Riga

13. Daugava folyó és a vasúti híd, Riga

14. Vár, Riga

15. Városfal, Riga

16. Szabadság szobor, Riga

17. Nemzeti Opera, Riga

18. Bastejkalna Park, Riga

19. Óratorony, Riga

20. Óratorony, Riga

Dani:

Mi dél felől, Litvániából busszal érkeztünk egyenesen Riga buszpályaudvarára. Lettország fővárosa egyben az egész Baltikum legnagyobb városa központi elhelyezkedése és a térség legnagyobb repülőtere miatt lett jelentős. Mi is azért fejeztük itt be a balti körutunkat, mert csak ebből a városból megy közvetlen gép Budapestre.

Rigát 1201-ben alapították, és ez lett az akkori igen fontos Német Lovagrend gazdasági és kereskedelmi fővárosa, és a német volt a hivatalos nyelv is. 1918-ben már létezett a Lett független állam, de nem sokkal ezután hosszú időre a Szovjetunió része lett a többi balti országhoz hasonlóan, és csak 1990-ben szabadult a szovjet uralom alól. Ma itt is az euró a fizetőeszköz, és a gazdasága is eléggé fejlett.

Miután tehát megérkeztünk a buszpályaudvarra, sok turistához hasonlóan itt kezdtük a város felfedezését. Itt található a központi piac és a vasútállomás is, ahonnan elsősorban Oroszország felé indulnak hálókocsik. Érdemes elveszni az innen induló óváros szűk utcáiban, sok szuvenír boltot, kávézót találunk itt, az utcákban a street art művészet is jelen van. A Szent Péter és Szent János templomoktól nem messze található a Városháza tér. Itt találjuk a város jelképének számító Feketefejűek házát. A feketefejűek nőtlen kereskedőkből álló céhek voltak, érdekes nevüket a védőszentjükről, a fekete bőrszínű Mauritiusról kapták. A már a szovjet uralom után teljesen újjászületett épület igen izgalmas építészeti remekmű, érdemes jól körbefotózni a homlokzatot.

Sétáljunk ki a rakpartra, ahonnan a Vasúti-híd indul, és menjünk végig a Daugava folyó partján. A folyópart melletti parkos sétány jó hely egy kis pihenésre. Még az is lehet, hogy a helyi fiatalokon kívül valamilyen rendezvénybe is boltunk itt! A folyóparton található a Rigai Vár. Riga legaranyosabb épülete a Macskás ház. Nevét a tetején díszítő macskákról kapta. A tulajdonosa egy kereskedő volt, akit a ház túloldalán lévő céh nem vette fel a tagjai közé, ezért a macskaszobrok a hátsójukat mutatják a szemközti háznak. Később a szobrokat rendes irányba fordították. A helyiek egyébkén is szeretik a macskákat és nagyon kedves emberek. A ház közelében sok étterem is van.

Innen nem messze található a városfal, illetve az észtországi három nővér „párja”, a Három fivér, ami szintén három tradicionális épület. Az óváros túloldalán található a hatalmas Bastejkalna Park. A park közepén áll a Szabadság szobor, illetve itt található az Operaház is. A park közepén csónakázó tó is van. Ha van kedvünk, még elsétálhatunk a város Központi Órájához is. Lettországban sok helyi és nyugati éttermet is találni, illetve sok bár is van a városban. A lettek büszkesége a fekete balzsam névre keresztelt valóban fekete színű gyomorkeserű alkoholos ital. Ez a gyógynövényalapú likőr 45%-os etanol tartalmú, és előbb létezett, mint az unicum.

Végezetül érdekességnek a lett nyelvet azért említsük meg, mert indoeurópai nyelvről van szó, mégis se nem szláv, se nem germán eredetű, Riga múltja ellenére. Rokonnyelve a litván, de egyáltalán nem értik egymást, úgyhogy tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a lett nyelv nem hasonlít semmilyen más nyelvre. Mi tehát itt be is fejeztük a kalandozásunkat a Lettországban, illetve az egész Baltikumban, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Mindenkit bátorítunk, hogy kerekedjen fel, és látogassa meg ezeket az ismeretlen országokat, járja be alaposan a Baltikumot!

1. Mindenszentek temploma, Vilnius

2. Városháza tér, Vilnius

3. Didzioji utca, Vilnius

4. Szent Kázmér templom, Vilnius

5. Katedrális tér, Vilnius

6. Stebuklas, Vilnius

7. Harangtorony, Vilnius

8. Katedrális tér, Vilnius

9. Gediminas torony, Vilnius

10. Három kereszt, Vilnius

11. Vilnius látképe

12. Trakai

13. Trakai vár

14. Trakai vár

15. Trakai vár

16. Trakai vár

17. Uzupis, Vilnius

18. Keresztek hegye

19. Keresztek hegye

20. Keresztek hegye

Kitti:

Minszkből vonattal érkeztünk Litvániába, Vilniusba. Bevallom, különösen ezt a részét vártam már a balti kirándulásunknak, mert Litvánia történelme és kultúrája már akkor megfogott, amikor csak olvasgattam az országról. Gyorsan elfoglaltuk a szállásunkat, majd felkerekedtünk, hogy megnézzük a fővárost.

Vilniusban rengetek szép templom található, nekünk legjobban a Mindenszentek és a Szent Kázmér Templom tetszettek. Végigsétáltunk a Didzioji utcán át a város főterére, ahol a Vilniusi Katedrális és harangtornya áll. A tér közepén találunk egy furcsa követ „STEBUKLAS” felirattal. Ez a szó azt jelenti litvánul, hogy csoda. Ezért, ha itt háromszor megfordulunk a kövön állva, és kívánunk valamit, az teljesülni fog. Egy próbált legalább megér! Innen nem messze található a Gediminas-torony. A Vilnia folyón átkelve megérkeztünk a Kalnu Parkba, ebben található a város jelképének számító Három kereszt. Megéri ide felkapaszkodni, hiszen így madártávlatból szemlélhetjük meg a város csodás panorámáját.

Ezután helyi busszal elutaztunk a Vilniustól kb. 30 kilométerre található Trakai városába. Kevesen tudják, hogy az egykori Litván Nagyfejedelemség a Balti-tengertől egészen a Fekete-tengerig terjedt, azaz körülbelül a tízszerese volt jelenlegi méretének a XV. században, magába foglalva Fehéroroszországot, Ukrajna és Oroszország egy részét is. Egy ideig pedig még Trakai is volt a fejedelemség fővárosa. A történelmi városka tele van csodás faházakkal, de a legnagyobb vonzereje mégis a tóparton, egy szigeten álló Vár. A várat egy hídon át lehet megközelíteni, valóban gyönyörű képeket lehet készíteni a tóban tükröződő élénk színű várral. Igazából nem is ez az egyetlen tó errefelé, a régióban több mint kétszáz kisebb-nagyobb tavat találunk. Megvártuk a naplementét, majd visszautaztunk Vilniusba, ahol az estét töltöttük.

Viniusba visszaérve még felkerestük az Uzupis nevű kerületet, ami nemcsak az Unesco Világörökség része, de ez egy független állam is; 1997-ben nyilvánította magát függetlennek. Egyébként egy bohém művész negyed tele kávézókkal és galériákkal. A Didzioji sétálóutcába visszatérve, ahol egyébként számos étterem és szuvenír bolt található, megismerkedtünk a litván gasztronómiával, megkóstoltuk a híres „Zeppelin” nevű ételt, ami burgonyából és lisztből készült, hússal töltött gombócokat takar, melyeket tejföllel és szalonnával ízesítenek. Az ízük igazán egyedi, de nekünk tetszett.

Másnap elutaztunk Litvánia negyedik legnagyobb városába Siauliaiba, hogy felkeressük a Keresztek-hegyét. A zarándokhely 12 km-re található a várostól, ahová helyi busszal jutottunk el. A buszmegállóból ugyan még kellett olyan másfél kilométert gyalogolni, de a látvány garantáltan életre szóló élményt okoz. A domb egy középkori földvár maradványa, amely a 19. században vált nemzeti szimbólummá. Az orosz uralom elleni felkelést túlélő, mélyen katolikus litvánok kezdtek ide feszületeket állítani, és annak ellenére, hogy a szovjetek több alkalommal is megpróbálták a zarándokhelyet megsemmisíteni, rövid időn belül újabb kereszteket hordtak a dombra a helyiek, életben tartva a nemzeti ellenállást. Jelenleg több mint százezer feszület található itt, és a számuk továbbra is folyamatosan nő. Engem nagyon megérintett a hely szelleme; átéreztem a rengeteg fájdalmat, melyet a litvánok átéltek azokban az időkben, de ugyanakkor mégsem vesztették el az erőt az ellenállásra és a reményt, hogy egyszer független ország legyenek, ami végül 1990-ben meg is történt.

Végül visszatértünk Siauliaiba, és busszal továbbutaztunk Riga irányába, így tehát elmondhatjuk, hogy végigutaztunk ezen a csodás országon. Útközben leginkább tavakkal, erdőkkel és mocsarakkal tarkított sík vidéken utaztunk. Én nehéz szívvel hagytam el Litvániát, ami még a várakozásaimat is felülmúlta.

1. Vörös templom, Minszk

2. Függetlenség tér, Minszk

3. Függetlenség tér, Minszk

4. Függetlenség tér, Minszk

5. Szentlélek székesegyház, Minszk

6. Szentlélek székesegyház, Minszk

7. Városháza, Minszk

8. Köztársaságpalota, Minszk

9. Kultúrpalota, Minszk

10. Yanka Kupala színház, Minszk

11. Alyaksandrawki Kert, Minszk

12. Tank, Minszk

13. Központi Tisztviselők Háza, Minszk

14. Állami Cirkusz, Minszk

15. Gyözelem tér Minszk

16. Győzelem tér, Minszk

17. Nyemiha folyópart, Minszk

18. Könnyek szigete, Minszk

19. Opera és Nemzeti Balett, Minszk

20. Óváros Minszk

Dani:

Azt vettem észre, hogy sok világutazó listájáról hiányzik Fehéroroszország. Sokan azt gondolják, hogy ide vízum kell, vagy, hogy csak szervezett utazás keretében lehet idelátogatni, de ez mind nem igaz. Mikor mi jártunk az országban, valóban kellett vízum, még egy két napos utazásra is, de ennek a megszerzése sem volt különösebben bonyolult, most pedig már egy öt napnál rövidebb látogatáshoz erre sincsen szükség. Az országot egy nagyon modern, de tömött motorvonattal Vilniusból közelítettük meg. A határellenőrzés egyáltalán nem volt szigorú, a beszerzett vízumunkba csak egy pecsétet nyomtak, és a határtól két óra alatt már Minszk főpályaudvarán voltunk.

Minszkbe érkezve nagyon kellemes volt a látvány, ami fogadott, a város rendkívül tiszta volt, a vasút épülete pedig modern, tele boltokkal. Itt intéztük a pénzváltást is el, hiszen belarusz rubelt nem lehet bárhol beszerezni Pesten. Alig pár percre található az állomástól a Függetlenség tere, ami a város főtere. Itt grandiózus, jól karban tartott, szocreál épületeket találunk, a tér alatt pedig egy modern, minden igényt kielégítő bevásárlóközpont helyezkedik el, a benne található étteremben olcsón lehet enni hagyományos helyi ételeket. A tér nevezetességei a Vörös templom és a Mihály arkangyal emlékmű. Mi egyébként nem sokkal május 9 előtt jártunk az országban, ami a győzelem napja, és hatalmas ünnep. Ezért a várost mindenhol zászlók és nemzeti színű díszek borították. Fehéroroszországban ez a nap legalább olyan fontos, mint az oroszoknál. Az ország rendkívül jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, sok orosz autót láttunk a városban.

A Praspyekt Nyezalyezhnastsi sugárúton folytattuk utunkat, ahol szintén hatalmas szocreál épületeket találunk. Innen nem messze van az óváros, melynek főterén áll a Szent Lékel Katedrális. A tér hangulata igazán kellemes, itt lehet szuveníreket is vásárolni, illetve innen indulnak a város sétálóutcái is. Még este is érdemes ide visszatérni a hangulat miatt. A közelben találjuk még a Kultúrpalotát, a Cirkuszt, a Nemzeti Múzeumot és a híres második világháborús Pamyatnik tank szobrát. Mi folytattuk a sétánkat a Győzelem térig, ahol hatalmas élmény volt látni a vörös csillaggal díszített emlékművet, olyan érzés volt, mintha megállt volna az idő!

Ezután a hatalmas városi parkba látogattunk el. A park nagyon szép, a közepén található a Nyamiha folyó. Ez egy remek hely a kikapcsolódásra. A Parkban egyébként sok kommunista szobrot is találunk. A folyóban van egy sziget is, a Könnyek szigete, ahová egy hídon keresztül juthatunk el. A túlparton lévő téren éppen egy szabadtéri koncert volt, amikor ott jártunk.

Minszk egy élhető város, sok zöldfelülettel, bolttal, étteremmel egész jó tömegközlekedéssel, az árak sem drágák. A metró olcsó, sűrűn jár és a város legfontosabb részeit mind megközelíti. Összességében jól éreztük magunkat itt, az ország nagyon biztonságos, egyfajta pozitív értelemben vett időutazáson vettünk rész. Az egyetlen negatívum, hogy a helyiek sajnos nem nagyon beszélnek angolul, így érdemes legalább 1-2 orosz szót tudni, ha boldogulni akarunk. Mi pedig, ahogy jöttünk, úgy hagytuk el az országot; vonattal, Vilnius felé.

1. Észt függetlenségi háború győzelmi emlékműve, Tallinn

2. Szent János templom, Tallinn

3. Várfal, Tallinn

4. Óváros, Tallinn

5. Aleksander Nyevskij Katedrális, Tallinn

6. Aleksander Nyevskij Katedrális, Tallinn

7. Parlament, Tallinn

8. Szentlélek templom, Tallinn

9. Városháza tér, Tallinn

10. Városháza tér, Tallinn

11. Három Nővér, Tallinn

12. Várfal, Tallinn

13. Ruszalka-emlékmű, Tallinn

14. Tengerpart, Tallinn

15. Tengerpart, Tallinn

16. Kardiorgi Palota, Tallinn

17. Kardiorgi Palota, Tallinn

18. Kardiorgi Palota, Tallinn

19. Dalfesztivál színpad, Tallinn

20. Dalfesztivál színpad, Tallinn

Kitti:

A finnugor elmélet szerint az észt nyelv a magyar távoli rokona. Bár hasonló szavakat csak elvétve találunk, a hangzása valóban emlékeztet a mi nyelvünkre. Mégis, ha Észtországban járunk, bátran hirdessük, hogy magyarok vagyunk, hiszen ők is vallják, hogy nyelvrokonok vagyunk, és kedvesen fogadnak majd viszonyulni hozzánk. Mi még nagy nagyobb szobát is kaptunk a hotelben, lehet, hogy pont emiatt. Oroszországból, egész pontosan Szentpétervárról érkeztünk Tallinnba busszal. Már a határt átlépve is szembetűnő volt a különbség, Észtország nagyon fejlett, jól karbantartott falvak mellett haladtunk, az út is nagyon jó állapotban volt.

Tallinn nem egy hatalmas város a közel félmilliós lakosával, de rengeteg szép épület, szórakozóhely és múzeum várja a turistákat. Mi először a Szent János templomot kerestük meg, ami pont az észt függetlenségi háború győzelmi emlékműve mellett található. Innen kezdődik a fallal körülvett gyönyörű és hangulatos óváros. Gyakorlatilag fel sem lehet sorolni a látnivalókat, hiszen minden utca rejteget valami érdekességet. Az óváros szíve a Piactér, ahol rengeteg szép, színes épületet találunk, valamint éttermeket is. Itt áll a Szentlélek templom is. Mi egy kis kitérőt tettünk, érintve a Parlament rózsaszín épületét, és megkerestük az Alekszandr Nyevszkij ortodox katedrálist. Az óvárosban találjuk még az érdekes Pikk és Lühike Jalg (hosszú és rövid lépés) utcákat, illetve a Három Nővér nevű történelmi, XV. századi kereskedőházakat.

Utunkat az óvároson túl folytattuk, felkerestük a Tengerparti sétányt, ahol hiába van rossz idő, a helyiek akkor is erre sétálnak, futnak és kikapcsolódnak. Itt a sziklákra is ki lehet ülni, és nézni a távolban várakozó tengerjárókat. Itt áll a Russalka Emlékmű, azaz az angyalszobor is. Itt található szintén a csodás, színes Kadriorg Palota és a parkja. A kastélyt I. Péter orosz cár építtette Katalinnak, ma pedig Szépművészeti Múzeumnak ad helyet.

Innen szintén csak pár perc gyalog az Észt Dalfesztivál Színpada, helyi nyelven a Tallinna Lauluvaljak. A már említett nyelvrokonságon túl több hasonlóság is van a magyar és az észt nép között. Például, hogy őket is elnyomták az oroszok. Azzal a különbséggel, hogy ez a parányi ország a Szovjetunió része volt, egészen 1990-ig. A szovjetek üldözték az észt kultúrát, és a nyelvet is próbálták betiltani. Az észtek azonban ellenálltak, ennek a példája a ma is fesztiváloknak otthont adó hely. Több világsztár is fellépett itt már, például Michael Jackson, Madonna vagy a Queen együttes. A helyiek ide vonultak ki és észt népdalokat énekeltek, együtt gyerekek, idősek, férfiak és nők. Körülbelül háromszáz ezer ember gyűlt itt össze. Ők mind az életüket adták volna a szabadságért. Ez volt az éneklés forradalma. Szerencsére a függetlenség megadatott nekik, de a múlt sérelme miatt még mindig tartanak az oroszoktól. Az orosz lakosság aránya is nagyon magas az országban, 25 százalék körül van.

Észtország egyébként a keleti országok közül a legfejlettebb, elsőnek vezették be az eurót a balti államok közül. Skandinávia közelsége, az ottani munkakedv és mentalitás az észtekre is átragadt. Szintén hasonlóság a hering fogyasztása illetve a szauna elterjedt használata is. Még a hotelszobánkhoz is volt egy, aminek nagyon örültünk. Érdekesség az is, hogy az észtek az internetet hozzáférést alapvető emberi jognak tartják, az ország 98 százalékát fedi az Internethálózat, ami javarészt ingyenesen használható. Az esős, hideg idő ellenére nagyon jól éreztük magunkat ebben az országban, Tallinnból éjszakai busszal utaztunk tovább Litvániába.

Emlékszik mindenki arra, hogy régen Romániába jártak az emberek vásárolni, mert olcsóbb volt, vagy mekkora botrány lett belőle, hogy Nyugaton bevezették az eurót, és minden ezért lett ott drágább. Kialakult bennünk a logikus tudat: Nyugat drága és Kelet olcsó.

Utóbbi időben rengeteget láttunk a világból, és az egész Földön kezd kialakulni egy igen zavarba ejtő és őrült trend. Mivel ha járod a világod, kell vásárolnod is, ezért vettük észre, hogy a fejletlenebb országok elkezdetek iszonyúan drágulni, miközben a fejlett hatalmak boltjai egyre olcsóbb árakkal jönnek.

Tehát nem elírás: a fejletlen országok drágábbak, mint a fejlett társaik. Gazdaságilag biztos van rá magyarázat, de az ott élőknek ez egyenesen katasztrófa. Gondoljunk csak bele: egy nyugati, fejlett országban elő állampolgár olcsóbban vásárol a boltban miközben sokszorosát keresi egy peremországban élőnek emellett utóbbi még silányabb minőséget kap kisebb kiszerelésben. Ha ezt összevetjük akkor kiderül, hogy egy fejlett országban elő átlag állampolgár min húsz-huszonötször annyiból él mint pl afrikai társa.

Sajnos Európán belül is vannak ilyen eltérések. Teszteltük, hogy 3 országban bementünk Rossmann drogériába, és árai alapján összehasonlítottuk 6 darab ugyanazon terméket.

A vizsgált országok:

• Németország, München
• Magyarország, Budapest
• Albánia, Durres

Ez magáért beszél. Az eredmény: A legdrágább Albánia, középen Magyarország, természetesen a legolcsóbb Németország. Megdöbbentő: Szinte minden esetben a legfejletlenebb Albánia a legdrágább és a világhatalom Németország a legolcsóbb. Magyarország csakúgy mint mindenben, középen helyezkedik el.

Azért itt említsük meg, hogy Németországban 1500 euró a minimálbér addig Albániában 100 euró. Tehát a Balkánon 100 eurós bérből kell fent említett emelt árakat kifizetni. Emellett ne felejtsük el azt, hogy Németországban még az akciók is folyamatosak az amúgy is lenyomott árakhoz. Magyarország még nem érte el a nyugati színvonalat, ez nem kérdés. De fontos tény, hogy a bolygó legtöbb országánál hazánk sokkal fejlettebb és olcsóbb így becsüljük meg amink van!

Bruno Banani Pure Woman Parfüm 20 ml: 1795 ALL (4610 HUF), 3349 HUF és 8.95 EUR (2876 HUF)

Syoss Oleo Intense hajfesték: 655 ALL (1683 HUF), 1259 HUF és 3.45 EUR (1109 HUF)

Gliss Oil Nutritive sampon: 410 ALL (1053 HUF), 779 HUF és 2.25 EUR (723 HUF)

Carefree Normal tisztasági betét: 385 ALL (990 HUF), 899 HUF és 1.95 EUR (626 HUF)

James Bond 007 parfüm 30 ml: 2780 ALL (7145 HUF), 4299 HUF és 14.95 EUR (4803 HUF)

Nivea Rock Salts tusfürdő: 245 ALL (629 HUF), 699 HUF és 1.35 EUR (433 HUF)

(Az árakat január hónapban vizsgáltuk, 2019. január 10-ei árfolyamokkal számoltunk)

1. Feltámadás-Kapu, Vörös tér, Moszkva

2. Vaszilij Blazsennij-Székesegyház, Vörös tér, Moszkva

3. Kreml, Vörös tér, Moszkva

4. GUM Áruház, Moszkva

5. Megváltó Krisztus Székesegyház, Moszkva

6. Lomonoszov-egyetem, Moszkva

7. Novogyevics-kolostor, Moszkva

8. Győzelem Park, Moszkva

9. VDNKh Park, Moszkva

10. Tankfelvonulás, Moszkva

11. Peterhof palota, Szentpétervár

12. Peterhof palota, Szentpétervár

13. Téli Palota, Szentpétervár

14. Téli Palota, Szentpétervár

15. Vérző Megváltó templom, Szentpétervár

16. I. Péter cár lovasszobra, Szentpétervár

17. I. Miklós cár lovasszobra, Szentpétervár

18. Szent Izsák székesegyház, Szentpétervár

19. Péter-Pál Erőd, Szentpétervár

20. Néva-Part, Szentpétervárc

Kitti:

Egy nagyobb lélegzetvételű orosz-balti kirándulás keretében, az akkoriban újonnan indított fapados géppel jutottunk el Moszkvába, és két napot töltöttünk a pezsgő fővárosban. Viszonylag könnyedén, busszal és metróval jutottunk be a Vnukovo reptérről egyenesen a Vörös térre. Ahogy mindenki sejti, ez a tér az első számú nevezetesség Moszkvában, és a nevéhez illően, a legtöbb épület vörös színű.  A Feltámadás-kapun jutottunk el a térre. Balra található a GUM Áruház, ami egy impozáns pláza, ahol leginkább parfümöket, szuveníreket és édességeket lehet kapni, de kávézó is található benne. Az antik stílusú, de még is modern luxusáruházat belengi a parfümök illata, igazán nagyszerű élmény itt sétálgatni. Vele szemben található a híres Lenin Mauzóleum, ahol Lenin bebalzsamozott holttestét lehet megtekinteni. A tér ékköve a színes Vaszilij Blazsennij templom, ami Moszkva és egész Oroszország jelképe. Innen el lehet sétálni a Moszkva folyó partjáig, ahonnan jól látszik a Kreml. A folyóparton áll még a Megváltó Krisztus Székesegyház, ami a világ legmagasabb ortodox temploma.

A külvárosban is van mit nézni, ezeket a helyeket legjobban metróval lehet megközelíteni. A metróállomások csodaszépek, az összes megálló rendkívül impozáns, a földalatti is sűrűn jár. Az Egyetem megállóig, ahonnan elsétáltunk az egyedülálló Lomonoszov Egyetemig, amely a híres „hét nővér” egyike.  A hét nővér kifejezés a hét monumentális moszkvai épületet jeleni. Az épület valóban óriási, parkkal van körülvéve, és az sok olyan szobája van, amit egyáltalán nem is használnak. Ezután felkerestük a Novogyevicsi kolostort, ami egy szép parkban található a Moszkva folyó partján. Még megnéztük a Győzelem Parkot és a VDNKh parkot. Az utóbbiban található a Moszfilm szobor és többek között az Űrmúzeum is. Ez Moszkva városligete. Mivel május elején jártunk Moszkvában, már nagyon készületek az oroszok a győzelem napi felvonulásra, ennek az egyik próbáját láthattuk este, amikor tankok vonultak fel a városban.

Moszkvából Szentpétervárra éjszakai vonattal utaztunk. A vonatok nagyon sűrűn járnak, mégis dugig tele van mind, annak ellenére, hogy az árak elég borsosak. Szentpétervár legnagyobb nevezetessége a külvárosban található Peterhof kastély. A belépőjegy ugyan nem olcsó, de mindenképpen látogassunk el a gyönyörű palotához, és legalább kívülről tekintsük meg. Az aranyozott szökőkutak és a hatalmas park Szentpétervár egykori pompáját mutatja be. Szentpétervár főterén találjuk a hatalmas zöld színű Téli Palotát, ami jelenleg az Ermitázs Múzeumnak ad helyet. Mögötte folyik a Néva. A folyó túloldalán találjuk a Péter-Pál Erődöt és az Auróra cirkálót, ami sajnos mikor Szentpéterváron jártunk, éppen nem volt ott. Nyaranta éjszakánként felnyitják a Troitskij-hidat, ami a Néva legszebb hídja. A belvárosban található még a csodás Vérző Megváltó temploma, aminek a környékén hangulatos sétálóutcát találunk. Ez a templom a moszkvai Vaszilij Blazsennij szentpétervári testvére.  Mi még felkerestük I. Péter cár lovas szobrát, I. Miklós cár szobrát és az innen nem messze találjuk a Szent Izsák Székesegyházat is. Természetesen a városban még számtalan látnivalót találunk ezeken kívül is, csak a legfontosabbakat írtuk le.

Oroszországot leginkább a vodkáról és a kaviárról ismerjük, de ha itt járunk, feltétlenül kóstoljuk meg a blini nevű palacsintát, melynek tésztája olyan vékony, amennyire csak lehet, és kérhetjük édes töltelékkel, de választhatunk bele húst, sajtot vagy akár kaviárt is. Az oroszok nagyon szeretik a leveseket is, mi kipróbáltuk az autentikus scsi levest, ami káposztából és húsból áll. Természetesen nagyon finom. Nekünk sajnos csak ennyi fért bele az időnkbe Oroszországból, Észtország irányába hagytuk el az országot Ivangorodnál.

1. Rijksmuseum, Amszterdam

2. Rijksmuseum, Amszterdam

3. Csatornapart, Amszterdam

4. Tulipánok, Amszterdam

5. Királynő napja, Amszterdam

6. Városháza, Rotterdam

7. Rotterdam

8. Erasmus-híd, Rotterdam

9. Oudegracht csatorna, Utrecht

10. Dómtorony, Utrecht

11. Csatornapart, Utrecht

12. Szent Márton Katedrális, Utrecht

13. Biciklitároló, Utrecht

14. 18 Septemberplein tér, Eindhoven

15. 18 Septemberplein tér, Eindhoven

16. Philips torony, Eindhoven

17. Farsang, Eindhoven

18. Szélmalom

19. Saint John's Katedrális, Den Bosch

20. Városháza, Den Bosch

Dani:

Nagyon sok embernek a vágya eljutni Hollandiába, amikor először jártam itt, rá is csodálkoztam, hogy még annál is fejlettebb az ország, mint gondoltam. Ezt a nagy fejlettséget a magas népsűrűségnek köszönhetik, hiszen a fél Magyarország méretű Hollandiában jelenleg több mint 17 millióan élnek, mégis ötletes módon teremtenek helyet a mezőgazdaság számára.

Aki Hollandiába téved, nagy valószínűséggel először Amszterdamba érkezik, hiszen ide érkezik busz, vonat és repülő is, de ha mégsem, akkor se hagyjuk ki ezt a csodás várost. Ha itt járunk, mindenképpen sétáljunk a csatornák partján, ahol milliónyi biciklivel és csatornajáró hajókkal találkozunk! Ha érdeklődünk a németalföldi festészet iránt, látogassunk el a számos múzeum egyikébe, például a Van Gogh Múzeumba vagy a Rijksmuseumba, ami Hollandia nemzeti múzeuma. Az utóbbihoz már csak azért is érdemes ellátogatni, mert előtte áll az ikonikus „I AMSTERDAM” felirat, ami a turisták nagy kedvence. A városban több piacot is találunk, ahol akár tulipánhagymát is vásárolhatunk, hiszen a tulipán az ország jelképe. Megkereshetjük a Heineken Sörfőzdét is, illetve meg kell említeni a híres Coffeshopokat és a piroslámpás negyedet is, mindenki tudja, hogy miért.

Mivel az ország területe nem nagy, ezért vonattal könnyen elérhető Hollandia második legnagyobb városa, a híres kikötőváros, Rotterdam. A város szimbóluma az Erasmus-híd, amellyel kötelező fényképet készíteni. A belváros nagyon modern, több üvegpalotát és rengeteg boltot találunk itt. Ha viszont történelmi épületeket keresünk, látogassunk el a Városházához. Hollandia legnagyobb kikötője a rotterdami, Hoek van Hollandból indulnak a tengerjárók Angliába.

Utrechtnek, Hollandia negyedik legnagyobb városának a legfontosabb nevezetessége az Oudegracht csatorna, ami az óváros közepén helyezkedik el. A partján kávézók és éttermek találhatóak. Érdekes látnivaló még a Szent Márton Katedrális, ami megsérült, és csak egy fala áll éppen, így az utcán sétálva a templom közepén találhatjuk magunkat. Bár a hollandok elhatározták, hogy újjáépítik a templomot. Utrechtben egyébként csodás a hangulat, sok történelmi, tipikus németalföldi házakat csodálhatunk meg eredeti pompájában. A város tele van fiatalokkal, hiszen itt található az ország legnagyobb egyeteme is.

Szintén fontos még Eindhoven, ami Rotterdam belvárosához hasonlóan tele van modern épületekkel, de azért történelmi házakat is találni itt természetesen. A város főtere a Szeptember 18 tér, itt találjuk a Philips tornyot, illetve több futurisztikus felhőkarcolót is. Innen nem messze van piac, ahol mindenféle helyi terméket lehet kapni. Érdemes végigmenni a csatornapartig, hiszen itt található a Van Abbe Múzeum. Az országban még sok érdekes nagyváros található, mi még elmentünk ’s-Hertogenboschba, azaz Den Boschba is. Itt megnéztük a St. John’s Katedrálist, illetve a Főtér is csodás épületekkel várja a látogatókat.

Az összes nevezetesség sem olyan érdekes azonban, mint maguk a holland emberek, akik nagyon tudnak élni, ha buliról van szó. Az első számú népünnepély a Queensday, azaz Beatrix királynő születésnapja. Ilyenkor Amszterdamban mindenki narancssárgába öltözik, így fesztiváloznak és csónakáznak a város csatornáin. A farsangot is vidáman ünneplik különböző jelmezekben az utcákon az se zavarja őket, ha odakint nulla fok körül van a hőmérséklet! Kötelező a sör, a jelmez és a jókedv! Egyszóval nem kevés alkalom van arra Hollandiában, hogy az utcák egy nagy bulihellyé válozzanak. Aki eljut ide, annak nemcsak a városok közti szélmalmok jutnak majd eszébe, hanem sok más élmény is!

1. Városháza, Brüsszel

2. Atomium, Brüsszel

3. Atomium, Brüsszel

4. Pisilő kislány, Brüsszel

5. Városháza, Brüsszel

6. Grande Place, Brüsszel

7. t'Serclaes-emlékmű. Brüsszel

8. Pisilő kisfiú, Brüsszel

9. Pisilő kisfiú bolíviai kosztümben, Brüsszel

10. Európa negyed, Brüsszel

11. Európai Bizottság, Brüsszel

12. Het Steen erőd, Antwerpen

13. Schelde folyópart, Antwerpen

14. Grote Markt, Antwerpen

15. Grote Markt, Antwerpen

16. Brabo Fontain, Antwerpen

17. Antwerpen

18. Antwerpen

19. Szent Kristóf templom, Charleroi

20. Középkori harangtorny, Charleroi

Kitti:

Ha Belgiumról vagy Brüsszelről hallunk, mindenkinek az Európia Uniós szervek jutnak az eszébe, azt gondolhatjuk, hogy ez az ország rettentően komoly, mindenki öltönyt és aktatáskát hord, és biztos nem is tudnak lazítani még hétvégén sem. Ennél nagyobbat nem is tévedhetünk! A belgák nagyon bolondosak, az ország pedig tele van szebbnél szebb városokkal.

Belgiumba legegyszerűbb repülővel eljutni, de busszal sincs nagyon messze, ha esetleg a földközelben szeretnénk maradni. Kezdjük az országgal való ismerkedést a fővárossal, Brüsszellel. A város központi tere a főtér, azaz a Grand Place. Itt található a csodás Városháza épülete, és Everard T’serclaes szobra, aminek, állítólag, ha megsimogatjuk a jobb kezét, valóra váltja egy kívánságunkat. A téren gyakran tartanak koncerteket, zenei fesztiválokat is, ilyenkor egy hatalmas bulinegyeddé alakul a tér, melynek minden oldalán sörsátrakat állítanak fel. Innen nem messze található a Rue de l’Etuve utcában a Pisilő Kisfiú szobra. A legtöbb ember már hallott a szoborról, de azt szerintem kevesen tudják, hogy a belgák gyakran öltöztetik fel a szobrot különböző országok nemzeti viseletébe. Amikor ott jártunk, például bolíviai ördögkosztümöt hordott. Az aktuális öltözékeit nyomon követhetjük a szobor hivatalos honlapján. Egyébként, ha már itt tartunk, van a városban egy kevésbé ismert Pisilő Kislány szobor is! Brüsszel óvárosa tele van szebbnél szebb sétálóutcákkal és házakkal, hagyjuk magunkat egy kicsit elveszni, nem fogjuk megbánni! Brüsszel ikonikus jelképe a futurisztikus Atomium szobor, ami a város északi külvárosban, a Heysel metrómegállónál található. Ide érdemes kimetrózni, már csak azért is, mert errefelé sok park található, ha szeretnénk a belváros nyüzsgését kipihenni. Ha már említettem az Európai Unió szerveit, ezeket egy helyen, az Európa negyedben találjuk. A rengeteg csillogó, modern irodaház egészen ámulatba ejti az embert!

Utunkat Antwerpenben folytattuk, amely Frandria fővárosa. Antwerpent a Scheldt folyó szeli ketté, melynek partján szép szobrokat és épületeket találhatunk, például a Het Steen erődöt. A város főtere a Grote Martk, azaz a Piactér, itt díszes épületek láthatunk, többek között a Városházát, melyet még a XVI. században építettek, de a tér közepén álló Brabo szobor is egészen egyedi. A város egyébként tele van boltokkal és sétálóutcákkal, úgyhogy garantáltan nem fogunk itt unatkozni! Ha megéheznénk, itt biztosan találunk valami finomságot, hiszen a gofri és a sült krumpli is belga „találmány”. A gofrit olvasztott fehércsokival vagy tejcsokival eszik, a sült krumplihoz pedig különböző szószokból válogathatunk. Ha valaki bevállalós, kóstolja meg a szamuráj szószt, ami a legcsípősebb, de a helyiek nagyon szeretik! Hozzá pedig igyunk egy üveg belga sört! A sörök itt gyakran ízesítettek, de ne egy gyümölcslével felöntött bóléra asszociáljunk, itt az ízek valóban összeérnek, nincs furcsa utóíz sem. Persze maradhatunk az eredeti búzasöröknél is, hiszen azt is lehet itt kapni. Fontos turisztikai hely még Brugge, ami szintén bővelkedik látnivalókban, ne hagyjuk ki ezt a várost sem.

Vallónia kevésbé turisztikai, mint Flandria, jellemzően inkább kisebb városok, falvak találhatóak Belguim ezen részében, de mivel a fapados reptér itt található, így legalább Charleroiban el fogunk jutni, Charleroi egyébként Vallónia legnagyobb városa. Itt mindenképpen keressük meg a Városháza épületét és a Középkori harangtornyot. A Szent Kristóf templom is a város egyik jelképe. Ha pedig nem tudjuk, hogy mit vigyünk haza szuvenír gyanánt, a belga csokit, pralinét mindenki szeretni fogja, de ha időt állóbb ajándékot keresünk, a kézzel készített csipke mindig emlékeztetni fog az itt eltöltött vidám pillanatokra.

1. Operaház, Jereván

2. Szabadság tér, Jereván

3. Szabadság tér, Jereván

4. Szabadság tér, Jereván

5. Alexander Tamanyan park, Jereván

6. Cascade lépcsősor, Jereván

7. Cascade lépcsősor, Jereván

8. Cafesian Art Center, Jereván

9. Jereván látképe

10. Szovjet Emlékmű, Jereván

11. Kék mecset, Jereván

12. Kék mecset, Jereván

13. Kék mecset, Jereván

14. Világosító Szent Gergely katedrális, Jereván

15. Világosító Szent Gergely katedrális, Jereván

16. Világosító Szent Gergely katedrális, Jereván

17. Köztársasági tér, Jereván

18. Cafesian Art Center, Jereván

19. Ararát, Jereván

20. Ararát, Jereván

Dani:

A grúz utunk keretén belül ruccantunk ki Tbiliszi irányából Örményország fővárosába, Jerevánba. Fontos megemlíteni, hogy ez az állam rossz viszonyban van Törökországgal és több okból is konfliktusa van Azerbajdzsánnal, ezért szárazföldön gyakorlatilag csak Grúzia irányából közelíthető meg. Ha van azeri pecsét az útlevelünkben, nem kell aggódni, nekünk is volt azeri vízumunk, de az örmény határőrt ez nem zavarta.

Tbiliszi felől klasszikus orosz hálókocsis vonat jön, és kétnaponta fordul a két város között. Nagyon korán, már reggel hat óra körül Jereván főpályaudvarán voltunk, ami csodálatosan fel van újítva, ez főleg azért is érdekes, mert nem sűrű a vonatközlekedés. A főpályaudvar előtt található a klasszikus piac, ahol minden helyi terméket meg lehet kapni; húst, mézet, tejet, joghurtot stb. Jereván városa csak reggel 8 óra után kezdett igazán élni. Érdekes élmény volt a két kocsiból álló igazi orosz metróval utazni. Nagyon olcsó a jegy is rá.

Mi a Köztársaság térig utaztunk, ami nagyon fontos nevezetesség Jerevánban. Itt vannak a kormányhivatalok, a Történeti Múzeum és a csodaszép szökőkút. Az Abovyan utcán indultunk el, ahol több szuvenír bolt található, majd a Northern Avenue-re tértünk rá, ami egy új építésű negyed, modern épületekkel, és divatos klubokkal. Ezen a környéken jó éttermeket találhatunk, ahol ki lehet próbálni a helyi konyhát, ami elég kevert, mert kaukázusi, orosz és török jegyeket is hordoz. Reggelire kenyeret esznek, ébédre és vacsorára pedig sok salátát és Ararát módra elkészített csirkét vagy bárányt.

A Szabadság téren található az Operaház, mögötte pedig a város szíve, az Alexander Tamanyan park. Itt nemcsak éttermek és kávézók várják a helyieket és a turistákat, de innen indul a Cascade lépcsősor, benne pedig a Cafesjian Művészeti Központ, ami az én személyes kedvenc helyem Jerevánban. Itt földalatti mozgólépcsőkkel tudunk felmenni a kilátókba, és a lépcsők mellett végig kortárs szobrok és festmények találhatóak. Bármikor kimehetünk a szabadba, ahol a lépcsőkön ülve csodálhatjuk a város panorámáját. A kilátóba felérve végre megpillantottuk az örmények szent hegyét, az Ararátot. Ma ez a hegy Törökországban található, katonai terület, de innen Jereván tetejéről csodálatos látványt nyújt a távolban magasodó hegy. Ide mindenképpen napnyugtakor jöjjünk, mert a nap pont a hegy mögött fog lemenni, és utána már a város fényeiben is gyönyörködtetünk. Itt a park környékén hatalmas luxusvillák is emelkednek.

Mi később felkerestük a Kék Mecsetet, ami egy síita nagymecset. Nagyon érdekes látvány volt a templom itt, csodaszép díszítéssel és belső parkkal. Erre igazán érdemes időt szánni. Ezután elmentünk a Zoravar Andranik metróállomásig, ahol kisebb piac található, vele szemben pedig a város jelképe, a Világosító Szent Gergely Székesegyház. Az örmények egyébként keresztények, de saját vallásuk van, örmény gregoriánus. A székesegyházhoz vezető lépcsökről csodálatos fényképeket készíthetünk, de a templom belseje is impozáns látvány, semmiképpen se hagyjuk ki! Jerevánban rengeteg parkot is találhatunk, a legnagyobb közülük a Circular Park, ami arról kapta a nevét, hogy a városi körgyűrű mentén helyezkedik el. Ebben a parkban lehet üldögélni, de pavilonok is vannak, ahol ezt-azt lehet vásárolni.

Én mindenkit bíztatok, hogy látogasson el Jerevánba, mert bár nem a tömegturizmus helyszíne, de cserébe nagyon kedves és barátságos emberekkel találkozhatunk, akik nagyon örülnek, ha valaki az ő kultúrájuk iránt érdeklődik.