Dani:

Jakartából Bruneibe a Royal Brunei Airlines nevű állami légitársasággal repültünk. Már ez az élmény is maradandó volt, hiszen a szokásos biztonsági kisfilm után egy Allahnak szóló imát is meghallgat az utazóközönség, azután indulunk csak. Amikor megérkeztünk, rögtön feltűnt, hogy minden ki van írva 3 nyelven: a lakosok nyelvén, vagyis malájul, angolul és arabul is. A lakosság tanulja több kevesebb sikerrel az újonnan az ország mindennapjaiba behozott arab nyelvet. Az angol nyelv használata pedig abból adódik, hogy az ország egy időre brit fennhatóság alá került.

A lakosok nagy szeretettel fogadtak minket, hihetetlenül barátságosak. A szállásunkon csak azért, mert magyarok vagyunk, upgradet kaptunk, vagyis felár nélkül egy egész gyönyörű lakrészt. Itt sok hotelben, így a miénkben is a szállás egy ingyen kisbuszt bocsát rendelkezésre, amivel ingyen fuvarozzák a vendégeket. Na, ezt hívják törődésnek! Mi így, ingyen kisbusszal jutottunk el az ország északi részén lévő Jerudong Playgroundba, ami Borneo legnagyobb vidámparkja. Gyönyörű, jól felszerelt és tiszta, óriási zenélő szökőkúttal. Így is, hogy nem gyerekek vagyunk, óriási élmény volt.

Bandar Seri Begawan belvárosa gyalog is könnyen bejárható. Mi a Stoney utcán indultunk, hogy lássuk a híres Órát, majd pár perc séta után a Szultán Nagymecset kápráztatott el minket, ahova turisták is bemehetnek ingyen. Gyönyörű az épület belülről, a parkja pedig a tavakkal és szobrokkal is lenyűgöző. Szomszédságában a Bevásárlóközpontban (Shopping Complex) jó éttermeken kívül szuveníreket és minden terméket megkapunk. A helyiek előszeretettel múlatják az időt. A belvárosban rengeteg üzletet találunk, az utcák mindig tele vannak élettel.

A Brunei folyó partján szépen kiépített sétányon merenghetünk. A távolban a Szultáni Palota, velünk szembe a Kampong Ayer, vagyis a víziváros, a település Óvárosa. Mi utolsó itt töltött napunkon keltünk át egy kis csónakkal egy brunei dollárért a szigetre, ahol cölöpökön állnak a régi faházak. Érdekessége, hogy régen az egész város egy ilyen „vízi település” volt, a modern központot úgy töltötték fel később. Az autentikus házakban helyi lakosok élik mindennapjaikat. Minden fából készült, kis hidakon, jól kiépített átjárókon a Kampong Ayer minden szegletébe eljutottunk. Minden lakosnak van saját csónakja és saját kijárata a csatornára, gyakorlatilag egy kicsi, délkelet-ázsai Velence, saját rendőrséggel, múzeummal és turisztikai központtal.

Még egy nagy kalandban volt részünk: a Parti sétányon, a termelői piacnál találjuk a Jettyt, ahonnan tömegközlekedési eszköznek számító nagyobb csónakokon el lehet jutni a mangrove erdők mélyére. A csónak hihetetlen sebességgel hasít az esőerdő mélyén, ahol mindenki a vizet kémleli, hátha lát aligátort. Itt már az ország déli, elkülönülő szegletében jártunk. A huzat az ablaktalan csónakban mindenkinek jól esett a nagy melegben. A végállomás Bangar, az esőerdő közepén van, ennek ellenére kiépített, kis piaccal és bevásárlási lehetősséggel rendelkezik. Már ennyire Borneó mélyén lenni is hihetetlen élmény volt.A fapados Air Asia járatával hagytuk el Bruneit Malajzia felé. A kis Szultánság kedves embereivel szép természeti adottságaival és épített városaival egyik kedvenc országom lett.

1. Delfin, Bali

2. Elefánt, Bali

3. Orangután, Bali

4. Varánusz, Bali

5. Majmok, Bali

6. Agung vulkán, Bali

7. Rizsteraszok, Bali

8. Fűszerkert, Bali

9. Kopi Luwak, Bali

10. Tanah Lot, Bali

11. Tanah Lot, Bali

12. Ulun Danu, Bali

13. Ulun Danu, Bali

14. Goa Gajah, Bali

15. Táncelőadás, Bali

16. Yogjakarta, Java

17. Borobodur, Java

18. Borobudor, Java

19. Jakarta, Java

20. Nemzeti Műemlék, Jakarta, Java

Kitti:

A több, mint 18 ezer szigetből álló Indonézia a világ negyedig legnépesebb országa. Ezért is elég nehéz röviden bemutatni az országot, amiből ottlétünk során mindössze Bali és Jáva szigetén jártunk, ha nem számoljuk bele Borneót, amin az ország Malajziával és Brunei Szultanátussal osztozkodik. Ez utóbbit szintén volt szerencsénk meglátogatni.

Bali szigetén egy hetet töltöttünk. Bár a sziget területe mindössze akkora, mint egy kisebb magyar megye, mégis úgy éreztük, épphogy sikerült bejárnunk ennyi idő alatt, annyi a látnivaló. Számos állatkert várja az idelátogatókat; lehet delfineket simogatni, elefánton lovagolni vagy orangutánokkal fényképezkedni, de érdemes elmenni a Madár és Hüllőparkba, ahol még a komodói sárkánygyíkot is megnézhetjük. De ha csak egy helyre akarunk elmenni, akkor semmiképpen ne hagyjuk ki az Ubudban található Majmok Erdejét, ahol több, mint 700 majom él. A rendkívül eleven állatok hihetetlen gyorsak, lefényképezni őket nehéz, viszont ők mindent visznek, amit elől hagyunk, nekünk a szúnyogirtónkat lovasították meg, de a gondozók visszaszeretéz a kis kleptománoktól.

Ha a sziget természeti látványosságait akarjuk megnézni, akkor utazzunk el az Agung vulkánhoz, illetve keressük fel a csodás rizsteraszok egyikét! Ha tehetjük, kóstoljuk meg a sziget teáit és kávéit egy fűszerkertben, aminek a legnagyobb attrakciója a cibetmacska ürülékéből készült kopi luwak kávé, ami a világ egyik legdrágább kávéja! Egy csészényi itt azonban mindössze ezer forintba kerül átszámítva. Bár Indonézia lakosságának majdnem 90%-a muszlim, Bali hindu vallású. A szigeten számos hindu templomot találunk: a legszebb a Tanah Lot, amit csak délutánonként lehet megközelíteni, apálykor; a legikonikusabb az Ulun Danu; a legmókásabb az ubudi Goa Gajah, ami egy elefánt száját mintázó barlang. Azonban Bali kulturáját legjobban egy táncelőadáson ismerhetjük meg, így ezt is szuszakoljuk be a programba, ahogy mi is tettük. Azért a kikapcsolódásra is szánjunk időt! Balin homokos és köves strand is található, így mindenki megtalálhatja a kedvére valót.

A szomszédos Java szigetére busszal és hajóval jutottunk el. Az ország fővárosa Jakarta. A tízmilliós lakosú városban azonban kevés a turisztikai látnivaló; a Nemzeti Emlékművet és az azt körülvevő teret érdemes azonban meglátogatni, ha erre járunk. A Jakartától 8 órás vonatútra található Yogjakarta azonban már sokkal turisztikaibb, itt mindenképpen töltsünk több időt. A buszunk is ide érkezett Baliról. A város központja a pezsgő Malioboro utca, ahol éttermek és boltok várják az idelátogatókat. Yogjától 40 km-re található a buddhista templomkomplexum, a Borobodur, ami kihagyhatatlan látnivaló. A műemlék felülnézetből egy háromdimenziós mandala képét adja. A három szintes építményen 72 harangalakú sztúpa található, melynek mindegyike egy Buddha szobrot rejt.

Aki teheti, látogassa meg a hindu templomegyüttest is, a Prambanant, ami nekünk már sajnos nem fért bele, és ez nagy szívfájdalmunk. Bár Indonéziában tényleg csak a „kötelező” helyekre jutottunk el, mégis lenyűgözött minket a hatalmas ország. Örülök, hogy itt töltöttük az élményekkel teli, kalandos nászutunkat.

1. Qatar Airways repülő

2. Menü, Qatar Airways

3. Doha látképe

4. Doha panoráma

5. Hamad Nemzetközi Reptér, Doha

6. Hamad Nemzetközi Reptér, Doha

7. Iszlám Művészet Múzeuma, Doha

8. Iszlám Művészet Múzeuma, Doha

9. Iszlám Központ, Doha

10. Gyöngy Emlékmű, Doha

11. Gyöngy Emlékmű, Doha

12. Corniche sétány, Doha

13. Corniche sétány, Doha

14. Aluljáró, Doha

15. Souq Waqif főtere, Doha

16. Souq Waqif, Doha

17. Étterem, Souq Waqif, Doha

18. Textilek, Souq Waqif, Doha

19. Souq Waqif, Doha

20. Kisállat-kereskedés, Souq Waqif, Doha

Dani: 

Ahogy a címben is szerepel, ez a Perzsa- öböl menti kis ország régen a gyöngyhalászatról volt híres. Már kezdetben is arab törzsek lakták a területet, később az Oszmán- Birodalomhoz tartozott, majd egészen 1971-ig az angolok fennhatósága alatt állt. A mindössze 10 ezer négyzetkilométeres ország óriási olajmennyiség felett rendelkezik aminek a gazdagságát is köszöneti.

Amikor megérkezünk már akkor tátva maradta szánk. A Hamad Nemzetközi repülőtér a világ egyik legfontosabb repülőtere kb 40 milliós éves utasszámmal. A rengeteg bolt és vendéglátóegységek közt egy egész nap könnyen eltelik, a terminálok méretét jól érzékelteti, hogy az épületen belül mágnesvasút szállítja az utasokat. Amikor kimentünk a terminálból nekünk még akkor 7000 forintért kellett helyszíni vízumot venni, ami azóta mér megszűnt. Ma már sima útlevéllel is fel lehet Dohát fedezni és akkor mész tovább amikor akarsz. Az országba látogató turisták túlnyomó része amúgy útmegszakítás keretében látogatja meg ezt a kis olajországot, ahogy mi is.

Kint a városban, Dohában sajnos még metróvonalak nincsenek, azt majd a Foci VB re készítik el, ezért a legegyszerűbb egy bérautót fogni. Kb 50 riálért éri meg bevitetni magunkat a városba, ennél többért már ne menjünk el senkivel. Mi az Iszlám Művészetek Múzeumát adtuk meg alkalmi sofőrünknek úti célnak.

Itt találjuk még meg a Katar Múzeumot is. Ha tehetjük a Művészeti Múzeumba menjünk be mert óriási élményt nyújt ritka kincsivel. Innen indul a világhírű csodás parti sétány, az Al- Corniche. Mi elsétáltunk a Gyöngy Emléműig, ami a régi gyöngyhalászoknak állít emléket. Körülötte gyerekek játszanak, dísztavában növények vannak. Minden turista a Kagylóval akar fényképezkedni.

Nagyon közel volt ide az Iszlám Művelődési Központ ahonan szerencsére már könnyen megtaláltuk a központi bazárt, a Souk Waqif-ot ami rengeteg élményt rejt a turistáknak. Központja az Óratorony, híres találkozási pont. A Piac területén többféle pl textil, élőállat, arany és fűszer vásárokat is találunk. Az ország gazdagságához képest olcsón juthatunk itt szuvenírekhez és az óriási szuk területén kis arab kávézókban is múlathatjuk az időt. Mi is így tettünk érdemes volt figyelni a helyieket miként élik a mindennapjaikat. A fűszerszuk jellemző illata, a parfümboltok speciális feromon aromájával keveredik, mellettük sül a finom kecske és bárány a bazár központi utcájában és mindenütt a vízipipa. Már csak az illatok pozitív értelemben elbódítottak.

A Központi Szuk mögötti bevásárlónegyedben sok üzletházat és aranyművest is találunk. Ebben az országban számtalan hely csábítja az embert bevásárlásra. Doha irdatlan mennyiségű nevezetességet rejt: Itt van a Világfalu Qatara vagy a The Pearl Qatar, a mesterésges szigetegyüttes kaszinókkal és bevásárlóközponttal. A kikötőből még mi is figyeltük a yachtok sokaságát és még elvesztünk kicsit a felhőkarcolók közt is. Nagyon tiszta a város és a helyiek kedvesek. Sajnos nekünk most csak ennyi idő jutott, mert indult a gépünk tovább Bali szigetére, de így is megérte kijönni a városba, felejthetetlen élmény volt Doha.

1. II. Guillaume tér, Luxemburg

2. II. Guillaume tér, Luxemburg

3. Óváros, Luxemburg

4. Óváros, Luxemburg

5. Kulturális központ, Luxemburg

6. Országzászló, Luxemburg

7. Adolphe-híd, Luxemburg

8. Adolphe-híd, Luxemburg

9. Villa Pauley, Luxemburg

10. Villa Pauley, Luxemburg

11. Thüngen erőd és a panoráma, Luxemburg

12. Notre Dame templom, Luxemburg

13. Európai Bíróság, Kirchberg, Luxemburg

14. Uniós szervek, Kirchberg, Luxemburg

15. Európai Parlament, Kirchberg, Luxemburg

16. Európai Parlament, Kirchberg, Luxemburg

17. Európai Bizottság, Luxemburg

18. Európai Bizottság, Luxemburg

19. Kirchberg, Luxemburg

20. Luxemburg vidék

Kitti:

Luxemburgról ezeket lehet a leggyakrabban hallani: itt az egyik legnagyobb az egy főre eső GDP a világon, a minimálbér 2000 euró, ami a legmagasabb Európában, ez a világ egyik legbiztonságosabb országa, adóparadicsom... Ez  lehet tehát a világ egyik legjobb helye. A legtöbb turista csak pár napot tölt ebben az országban, ami nem is csoda, hiszen az ország mérete akkora, mint Budapest és vonzáskörzete. Mi is csak egy rövid látogatást tettünk Luxemburg városában, de nekem az egyetemi éveim alatt volt szerencsém egy hónapot ebben az országban tölteni, így egy kicsit jobban beleláttam az ország mindennapjaiba.

Luxemburg Németországgal és Franciaországgal is határos; mindkét országból könnyen megközelíthető vonattal, illetve természetesen Belgiumból is. Mi ezúttal Párizsból vonatoztunk át; a közel 400 km-es út mindössze két és fél órán át tartott, és a vonatok is elég sűrűn járnak. A helyiek németül és franciául is folyékonyan beszélnek az anyanyelvük, a luxemburgi mellett. Így eshet meg, hogy már egész kicsi korukban négy nyelven beszélnek, mivel az angolt is elég korán elsajátítják. Így pedig nem nehéz boldogulni az életben. A 600 ezer lakos mellé vegyük még hozzá azt a közel 300 ezer munkást, aki napi szinten ingázik a szomszédos országok és Luxemburg között. A fővárosban sok bevándorló él, akik főleg frankofón országokból érkeztek, azonban mégis, ha elhagyjuk Luxemburg városát, aprócska falvakat találunk, ahol a helyiek leginkább földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Szabadidejükben pedig szívesen töltik az időt kis presszókban, ahol bowlingoznak vagy biliárdoznak.

Ha a fővárosban, azaz Luxemburg városban járunk, kezdjük a városnézést a Place Guillaume II téren, ami a város főtere. Itt található a Városháza épülete is, de gyakran vannak különböző ételfesztiválok és rendezvények is itt. Ha mégsem, vesszünk el az óváros kis utcácskáiban, ahol számtalan étterem és szuvenírbolt várja az idelátogató turistákat. A legjobb fényképet a Monument du Souvenir környékén készíthetjünk, innen csodás panoráma nyílik az Adolf-hídra, ami a város jelképe. A városban több szép templomot is találunk, érdemes megnézni a Notre Dame székesegyházat vagy a Szent Mihály templomot. Ha időnk engedi, keressük fel az Alzette folyó által körbevett Thüngen-erődöt, ami nemcsak csodaszép a kilátás a városra, de az UNESCO világörökség része is. Ha pedig egy kis modernségre vágyunk, a vasútállomás környékén számos bár és szórakozóhely található, ahol a luxemburgiak a hosszú munkanap után kieresztik a fáradt gőzt.

Az Európai Uniós szervek a Kirchberg városrészben vannak, ami egy kicsit kíjjebb esik az óvároson, de autóval vagy busszal könnyen megközelíthető. Itt található az Európai Bíróság szép épülete, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is, ahol egy hónapig gyakornokoskodtam. Annak ellenére, hogy ilyen fontos emberekkel dolgozhattam egy helyen – vagy pont azért –, mégis mindenki rendkívül segítőkész és barátságos volt. Ez a városrész igazán fejlett, bankokat, irodaházakat, plázákat és hoteleket is találhatunk itt, a folyamatos felújítások garantálják, hogy egyre modernebb és modernebb lesz az ország. Összességében tehát igazat adok a sztereotípiáknak: Luxemburg valóban a legjobb hely, ahol élhetünk

1. Jordán határ

2. Akaba

3. Vörös-tenger, Akaba

4. Vörös-tenger, Akaba

5. Vörös-tenger, Akaba

6. Siq szurdok, Petra

7. Kincsesház, Petra

8. Kincsesház, Petra

9. Homlokzatok utcája, Petra

10. Szent út, Petra

11. Királysírok, Petra

12. Petra

13. Kolostor, Petra

14. Citadella, Amman

15. Herkules-templom, Amman

16. Kilátás a Citadelláról, Amman

17. Római Színház, Amman

18. Hashemi főtér, Amman

19. Odeon, Amman

20. Odeon, Amman

Kitti:

Ha egy izgalmas, de mégis biztonságos országba szeretnénk utazni, látogassunk el Jordániába. Az ország nemsokára akár közvetlen géppel is elérhető lesz, hiszen egy fapados cég járatokat indít 2018-tól Ammánba, de addig sem kell feltétlenül várni, hiszen az izraeli Eilatból könnyen eljuthatunk a szintén vörös-tengerparti nyaralóhely, Aqabába. Mi is így jutottunk el Jordániába.

Eilatból taxival vagy busszal juthatunk el a határra, ahol egy „Welcome to Jordan” tábla köszönti az ideérkezőket. A határátkelés eléggé simán ment, mikor ott jártunk, nem voltak sokan. A határtól viszont csak és kizárólag taxival lehet eljutni Aquabába. A városban sok étterem és bolt található, de legfontosabb látnivalója a Vörös-tenger partja, ugyanis Aqaba Jordánia egyetlen tengeri kikötővárosa. A csodálatos vöröses sziklákkal körbevett azúrkék tengerpart remek hely a kikapcsolódásra, szinte lehetetlen betelni ezzel a panorámával. A tenger annyira tiszta, hogy akár szabad szemmel is látszanak a korallzátonyok és az itt élő színes halak.

Aqabából egynapos kirándulást tehetünk a modern világ hét csodájának egyikébe, Petrába. A sivatag közepén található karavánközpont egykor virágzó főváros volt, a XIX században találtak rá a régészek. Bármelyik utazási iroda szervez kirándulást, de egyénileg is utazhatunk, mehetünk busszal vagy bérelhetünk taxit is egy napra sofőrrel. Egy átlagos turista körülbelül 5-6 órát tölt a romvárosban. Utunk a Szik szurdokon át vezet Petrába. A szurdok rendkívül keskeny, mindössze 2-3 méteres. Egészen fantasztikus élmény a rózsaszínes sziklák között haladni. A szurdokon át érkezünk meg a romváros legismertebb részébe, a sziklába vájt Kincsesházhoz. Ezután a szintén sziklába vésett Királysírok következnek. Ha maradt még erőnk, sétáljunk el egészen a hegytetőn álló Kolostorig, amit körülbelül nyolcszáz sziklából kifaragott lépcsőn lehet megközelíteni.

Petrában a mai napig élnek beduinok, akik az ide látogató turistákból tartják fenn magukat. Sokan emléktárgyakat árulnak, vagy lovaikat, szamaraikat ajánlják fel pénzért cserébe, hogy elvigyenek egy darabon. Az emberek kedvesek és barátságosak, de sajnos eléggé rámenősek tudnak lenni. Érdemes tudni, hogy a jordánok nem szeretik, ha csak egy napra jön át valaki Izraelből, így ha nem tudjuk bizonyítani, hogy van szállásunk legalább egy éjszakára Jordániában, az így sem olcsó belépőjegy a többszörösére nő. Ha tehetjük, tervezzük úgy az utazásunkat, hogy ne aznap lépjük át a határt, mint amikor Petrába látogatunk, mert ebbe is beleköthetnek.

Aqabából közvetlen busszal jutottunk el Ammánba, az út nagyjából 4 órás volt, de nagy élmény volt a helyiekkel együtt utazni, a táj leginkább kősivatagon volt, növényeket csak elvétve láttunk. Ammán megismerését kezdjük a Citadellával, ahonnan csodás kilátás nyílik az egész városra. Ameddig a szem ellát, homokszínű házakat látni. Akkor eszmélünk csak igazán rá, hogy milyen hatalmas is a közel 5 milliós lakosú főváros. A Citadella legfontosabb látnivalói a Herkules-templom romjai és a Kormányzói Palota. A város főterén található az egykori Római Színház. Innen indul a város bazárja, ahol beszerezhetjük a szuveníreket. Amman leghíresebb utcája a Rainbow street, itt találjuk a város legjobb éttermeit és szórakozóhelyeit. Ha itt járunk, feltétlenül kóstoljuk meg az arab konyha legfontosabb fogásait! Próbáljuk ki a bárányhúsos shawarmát, a pitát, melyet hummusszal vagy zaatarral ízesített krémmel és olajbogyóval esznek, illetve itt is népszerű a falafel. A helyiek rendkívül barátságosak és vendégszeretőek. A Petrában tett látogatásunk pedig valóban életre szóló élmény volt.

1. Párizs-híd, Andorra la Vella

2. Valira folyó, Andorra la Vella

3. Av. Meritxell utca, Andorra la Vella

4. Centre Termolúdic Caldea, Les Escaldes

5. Les Escaldes

6. Les Escaldes

7. Sant Pere Martir templom, Les Escaldes

8. Santa Anna tér, Les Escaldes

9. Engordany-híd, Les Escaldes

10. Santa Anna tér, Les Escaldes

11. Víz Múzeum, Les Escaldes

12. Dali-óra szobor, Andorra la Vella

13. Dali-óra szobor, Andorra la Vella

14. Av. Meritxell utca, Andorra la Vella

15. Szent István templom, Andorra la Vella

16. Városháza, Andorra la Vella

17. Szent István templom, Andorra la Vella

18. Kilátás, Andorra la Vella

19. Andorra la Vella

20. Rendszám, Andorra

Dani:

Ha tömegközlekedéssel szeretnénk érkezni, akkor Andorra csak busszal közelíthető meg. A legtöbb utazó Barcelonából érkezik, ahogy mi is tettük. Az ország egyébként Franciaország felől is elérhető. Az úton lehet gyönyörködni a katalán falvakban, másfél óra elteltével pedig már hatalmas hegyek között vezet utunk.

Így érjük el a Pireneusok közt fekvő törpeállamot, Andorrát. Ha úgy vesszük, az ország nem is annyira kicsi, 500 km²-es területtel, és 80 ezres lakosával a legnagyobb törpeállam, ahol több jelentős város is található. Ez már a határt átlépve is látszik, hiszen a bevásárló turizmusra épült város San Julia de Loria is ilyen fontos település tele magas épületekkel és plázákkal. Az ország hivatalos nyelve a katalán, ennek történelmi okai is vannak, hiszen a hegyek közé vándorolt katalánok telepedtek itt meg, 819-ben megalapítva az államot. Andorrának gyakorlatilag csak Franciaországgal és Spanyolországgal volt kapcsolata, de ma számos országból érkeznek ide turisták és bevándorlók is. Az első, ami feltűnt, hogy a katalán feliratok ellenére elsősorban spanyolul beszélgetnek az emberek egymás közt.

Andorra la Vella buszpályaudvarától gyalog indultunk a belváros felé, útközben sok kávézót és cukrászdát láttunk. A főutca, az Av. Meritxell tele van üzletekkel, elsősorban szuvenír boltokat és parfümériákat találunk, de van azért itt ruházati bolt és aranyműves is szép számmal, a bevásárló turisták kielégítésre. Az út átvezet Les Escaldes-Engordany városba, ami egybe van épülve a fővárossal, Andorra la Vellával, gyakorlatilag nem is lehet észrevenni, hogy egy másik megyébe ért az ember, csak egy tábla figyelmezet erre.

Les Escaldes-Engordany legnagyobb és leglátványosabb nevezetessége a Centre Termolúdic Caldea gyógyfürdő impozáns üvegpalotája. Mindenképpen érdemes elsétálni a Sant Pere Martir templom érintésével a Szent Anna térig, ahol az Engordany-hidat csodálhatjuk meg a zúgó patak felett. Itt a parton sétálva elérjük Andorra egyik legizgalmasabb látnivalóját, a Vízmúzeumot, ami az egészséges andorrai ivóvíz és a víz nélkülözhetetlen szerepe előtt tetszeleg az út felett is átívelő épületével.

Visszatérve Andorra la Vella belvárosába, ha már bevásárlószatyrainkat megtöltöttük a sok áruval, amit a az itteni plázák sokaságában lehet kapni, mindenképpen fényképezzük le a Paris-hidat, és előtte a főváros ikonikus szobrát, a Salvador Dali emlékművet, az Elfolyó Időt. A szürrealista alkotó katalán származású volt, Figueresben született, nem véletlenül találkozunk itt az emlékművével. Picassóval együtt az értelemnél valóságosabb tudattalant fejezték ki műveikkel, amelyek álomvilágában hétköznapi tárgyak alakváltáson mennek keresztül. Érdemes még felkeresni a Szent István templomot, ami a Carrer Prada Casdet tér közelében áll, ahol nemcsak sok fontos közintézmény, köztük a Városháza található, hanem innen csodálatos a kilátás a mindent körülvevő hatalmas hegyekre.  

Érdekesség, hogy a városok mind a völgyekben helyezkednek el, hosszan elnyúlva, a hegyek pedig érintetlenek maradtak, akár túrázni is indulhatunk közéjük. A bevásárló és sí turizmus mellett még számos ok van arra, hogy miért érdemes ellátogatni ebbe a már nem is annyira elzárt világba. Kedves emberek, viszonylag olcsó árak és minőségi éttermek várnak mindenkit a Pireneusok közé.

1. Kikötő, Marseille

2. Opera, Marseille

3. Kikötő, Marseille

4. If szigete, Marseille

5. Diadalív, Bordeaux

6. Szent András Katedrális, Bordeaux

7. Tőzse tér, Bordeaux

8. Atlantique Stadion

9. Osztrák-Magyar meccs, Bordeaux

10. Eiffel-torony, Párizs

11. Notre Dame, Párizs

12. Diadalív, Párizs

13. Louvre, Párizs

14. Moulin Rouge, Párizs

15. Sacre Coeur, Párizs

16. Disneyland

17. Disneyland Studios

18. Disneyland Studios

19. Disneyland Hotel, Disneyland

20. Csipkerózsika-kastély, Disneyland

Kitti:

Igazából mindketten elég jól ismerjük Franciaországot, ahol már számos alkalommal jártunk, az ország különböző részein. Hozzám egyébként közel áll a francia kultúra is, mert az egyetemen is ezt tanultam, úgyhogy most csak a két közös utazásunkat fogom bemutatni. Az első alkalommal egy törpeállamokat bejáró utazást szerveztünk magunknak. Mint tudjuk, a törpeállamok általában egy nagyobb ország része, vagy mellette találhatóak. Így Olaszországból Franciaországon át Spanyolországba vonatoztunk.

Tehát az ország déli részénél, Provence-Alpes-Cote d’Azur régióba lépve érkeztünk meg Franciaországba, és ezt a régiót jártuk be. Ahogy a neve is mutatja, alapvetően három részre osztható a régió: a Földközi-tenger mentén húzódik a szépséges tengerpart, a Cote d’Azur, tőle távolabb Provence, még északabbra pedig az Alpok kisebb hegyei. Cote d’Azur legfontosabb városai Menton, Eze, Nizza, Antibes, Cannes és St. Tropez. Sajnos nekünk ezúttal nem volt lehetőségünk időt tölteni ezeken a csodás helyeken, ahol egyébként külön már mindketten jártunk, csak a vonatból láttuk a gyönyörű és nevéhez méltóan kék tengert. Viszont Marseille-t megnéztük, ami egyébként a régió fővárosa. Itt már kicsit eltávolodtunk a tengertől, így a szépséges Provence tartományt is sikerült látnunk. Ez a híres vidék méltán vonz annyi látnivalót, valóban festői tájon haladtunk, barátságos kis falvak, levendula és szőlőültetvények között utaztunk. Marseille Európa ötödik legnagyobb kikötője, így értelemszerűen ezzel kezdtük a városnézést. A város legfontosabb látnivalója a központtól kicsit távolabb eső If vára, ami egy sziget áll, és itt raboskodott az Alexandre Dumas regényéből ismert Edmund Dantes, azaz a későbbi Monte Cristo grófja. Itt található még a Notre Dame de la Garde Székesegyház is. Mi ezután továbbutaztunk Spanyolországba.

2016-ban Magyarország kijutott a Foci EB-re, amit természetesen mi sem hagyhattunk ki, így Franciaországba utaztunk, egész pontosan Bordeaux-ba, hogy az Ausztria-Magyarország meccset néztük végig több ezer szurkolóval az Atlantique Stadionban. Ez volt a magyarok egyetlen győztes meccse a tornán, és hihetetlen módon mi ott voltunk! Ha valamire, erre biztosan egész életünkben emlékezni fogunk! Azért, ha már Aquitania régióban jártunk igyekeztünk a francia kultúrával is megismerkedni, megnéztük a Garonne-folyó partját a szépséges hídjaival, a Tőzsdepalotát, a Diadalívet és a Szent András Katedrálist, illetve természetesen megkóstoltuk a híres bordeaux-i bort is.

Mielőtt Bordeaux-ba utaztunk volna, egy napot töltöttünk Párizsban, ahol megnéztük a kötelező látnivalókat; Eiffel-torony, Louvre, Szajna-part, Notre Dame, Diadalív, Moulin Rouge, Sacre Coeur stb. Másnap elutaztunk az Ile-de-France régióban található Chessy-be, ami arról nevezetes, hogy itt található a párizsi Disneyland. Egy napos belépőt vettünk, ami sietve ugyan, de pont elég volt, hogy megnézzük mindkét részét: magát a Disneyland-et és a Walt Disney Studiost. Bár ide első sorban gyerekes családok látogatnak, bőven akad olyan játék is, amit a felnőttek is élvezni fognak, illetve csodaszép épületek és kastélyok találhatóak a parkban, igazán remek időtöltést biztosítva az idelátogatóknak. Nyilvánvalóan Franciaország ezeknél sokkal-sokkal több látnivalót tartogat, most csak három régióját mutattam be az országnak. Bármerre is indulunk, biztosan remekül fogjuk magunkat érezni itt.

1. Monte Carlo látképe, Monaco

2. Monte Carlo látképe, Monaco

3. Monte Carlo látképe, Monaco

4. Kilátás, Monaco

5. Hercegi Palota, Monaco

6. Hercegi Palota, Monaco

7. Fracois Grimaldi szobra, Monaco

8. Monte Carlo látképe, Monaco

9. Ágyúk, Monaco

10. Frontvieille kerület, Monaco

11. Szent Martin kert, Monaco

12. Monaco

13. Szent Miklós Katedrális, Monaco

14. Willian Grove szobor, Monaco

15. Jachtok, Monaco

16. Jachtok, Monaco

17. Casino, Monte Carlo

18. Casino, Monte Carlo

19. Casino, Monte Carlo

20. Rendszám, Monaco

Dani:

A Franciaországhoz szorosan kapcsolódó városállam területén mindig pezseg az élet. Annyi a nevezetesség és a program, hogy mindig van elfoglaltság. Akárhányszor jártam itt, az idő mindig kevésnek bizonyult ebben a kicsi, de tartalmas országban.  A világ második legkisebb országa egy hercegség, ami abszolút független ország Franciaországtól. Mi vonattal érkeztünk, ahogy a sok már utazó is. Már ez is egy nevezetesség, mert Monaco területén a vasút végig a föld alatt halad, az állomás is a hegy gyomrában található, ez egy bunkerszerű hipermodern épület.

Mivel az ország a tenger miatt nem nagyon tudott hová terjeszkedni, csak a hegyekre, így a leggyorsabb közlekedési mód a gyalogosoknak a nyilvános liftek, amikből igen sok van a városban, illetve az ezeket összekötő aluljárók, amik nagyon modernek és tiszták. Monaco a világ legbiztonságosabb országa, minden négyzetmétert kamerák figyelnek. Ezzel az intézkedéssel a helyiek is egyetértenek.

A városnézést a legtöbben Monte Carlo városrészben, a Kaszinónál kezdik. Itt található a világhírű Casino de Monte Carlo, ami előtt esetenként egymást érik a luxusautók. Nagyon sokáig Monaco legnagyobb bevételét ez a kaszinó hozta. Luxusa világhírű, a termek befelé haladva változnak. Míg a bejárat utáni játéktér szinte bárki számára elérhető, a legbelsőbb termekbe már csak szmokingban lehet belépni és hihetetlenül magas kezdőtét is van. A tér ikonikus épülete a Hotel de Paris és feljebb a Boulevard des Moulins mellett több luxusüzlet is található. A Földközi-tenger partján folytattuk utunkat, ahol gyönyörű jachtokat lehet megcsodálni. Fontos megemlíteni az egyik leghíresebb Formula1 futamot, ami itt zajlik Monaco utcáin. Ez a verseny a Formula1 történetében az egyik legrégibb, és az egyik legtöbb ideje folyamatosan futó nagydíj a magyar mellett. A tengerparton találjuk a William Grove Emléművet.

A termelői piac után találjuk a feljárót Monaco fővárosába, Monaco városába. Itt rengeteg a nevezetesség, alig lehet őket felsorolni. Itt találjuk többek között a Hercegi Palotát, az itteni őrségváltás megtekintése kötelező látnivaló az ideérkező turisták számára. Innen csodálatos a kilátás Monte Carlora és a Fortvieille városrészre, aminek az az érdekessége, hogy ez egy tengerből feltöltött terület a hercegség növekedése érdekében; lakóépületek és bevásárló negyed kapott rajta helyet. Gyakorlatilag a dubaji építkezésekhez is innen merítettek ihletet. A város szűk, mediterrán, történelmi utcáiban sok szuvenír boltot találunk. Innen nem messze áll a monacói Szent Miklós Székesegyház, ami arról ismert, hogy itt vannak a monacóiak kedvenc hercegnőjének, Grace Kellynek a földi maradványai is. Ő egy Oscar díjas amerikai színésznő volt, aki 1956-ban házasodott össze III. Rainier monacói herceggel és 1982-ben hunyt el autóbalesetben. A templom előtti parkból gyönyörű a kilátás a tengerre. Érdemes sétálni ebben a rendezett, mediterrán kertben ugyanis itt található egy szökőkút, ami teljesíti a kívánságokat. Nekünk működött! Látogassunk még el az Oceanográfiai Múzeumhoz vagy akár bele is, a hatalmas épület nemcsak akvárium, hanem kilátó is.

El szeretném mondani, hogy nekem személyesen nagyon tetszik ez a törpeállam; Beausoleil francia várossal közös a határa, itt az egyik utca még Monacóhoz tartozik, a másik pedig már francia. Akármennyi időt is töltünk itt, nem lesz elég, hiszen annyi a látnivaló!

1. Kilátás, San Marino

2. Kínvallatás Múzeum, San Marino

3. Piazza della Libertá tér, San Marino

4. Városháza, San Marino

5. Szabadság szobor és Városháza, San Marino

6. Szabadság szobor, San Marino

7. Bank, San Marino

8. Garibaldi szobra, San Marino

9. Bartolomeo Borghesi szobra, San Marino

10. Kilátás Borgo Maggioréra, San Marino

11. Kilátás, San Marino

12. Kilátás Borgo Maggioréra, San Marino

13. Kilátás Borgo Maggioréra, San Marino

14. Kilátás Borgo Maggioréra, San Marino

15. Kilátás, San Marino

16. San Marino Bazilika, San Marino

17. Kilátas Borgo Maggioréra, San Marino

18. San Marino Bazilika, San Marino

19. San Marino Bazilika, San Marino

20. Rendszám, San Marino

Dani:

Az országot nagyon régen, még 301-ben alapította Szent Marinus, akiről az ország a nevét kapta. Ez a törpeállam a történelem folyamán szinte végig megőrizte a függetlenségét, még a Pápai állam és Napóleon is külön országnak vette. Hogyan lehet a legkönnyebben idejutni? Az olasz Rimini városából indulnak buszok San Marinoba, gyakorlatilag ez a járat az egyetlen tömegközlekedési lehetőség a kis ország felkeresésére. Rimini vasútállomása előtt már látszik a tábla, ami a busz menetrendjét hirdeti; nagyjából óránként jár, leginkább ország gyűjtők és bevásárló turisták töltik meg a járatot. Egy retúrjegy 10 euro.

A busz kb. 20 km-t még Olaszország területén halad, majd Serravalle városnál be is lép a miniállamba. Ezen az állomáson sokan le is szállnak, hisz Serravalle mindig élettel teli, sok üzlet, szórakozóhely található a városban. Ezután már San Marino vidékein visz az utunk. Keresztülhaladunk Borgo Maggiore településen, ahonnan drótkötélpálya visz fel a fővárosba. A busz felkapaszkodik egészen San Marino városának nagy parkolójáig. Már itt rögtön érdekességeket figyelhetünk meg, van egy zebra, ahol egy díszegyenruhás rendőr mindegy egyes gyalogos átkeléséért leállítja a forgalmat. Az ilyen élményekért érdemes ellátogatni a törpeállamba, többek között.

A belvárosban több bevásárló utca is van, a legfontosabbak a Via Donna Felicissima vagy a Contrada Santra Croce, ahol számtalan szuvenír bolt és fegyverbolt is van. Érdekes módon még Németországból is ide járnak az emberek fegyvert vásárolni, kihasználva a vámszabályokat. Itt már el is érjük a város főterét, a Piazza della Libertát, ahol a Városháza épületén kívül még számtalan történelmi házat csodálhatunk meg. Innen szép a kilátás a környező hegyekre. A tér nevezetessége még, hogy itt lehet megfigyelni az őrségváltást; ilyenkor hagyományos san marino-i díszes öltözetben vonulnak a koronaőrök. Ilyenkor számtalan turista gyűlik a térre, hogy fotókat készítsenek az érdekes sapkát viselő őrökről.

Innen alig pár perc séta a neves kilátó, a Piazza Belvedere, ahonnan az Adriai-tenger is látszik, és ide érkezik a már említett drótkötélpálya Borgo Maggioréből. Itt található Bartolomeo Borghesi szobra is, amivel a turisták szintén szívesen fotózkodnak. Az ízlésesen kialakított parkban jó idő esetén érdemes kicsit sütkérezni, majd megpihenve kapaszkodni még feljebb a városba, mert nagyon szép a San Marino Főszékesegyház. Itt már 1113.-ban is templom állt, de ezt a lenyűgöző épületet csak 1825-ben építették.

A bazilikától nem messze több múzeum is található; van Hadtörténeti Múzeum vagy kevésbé komoly Vámpírmúzeum is az országban. Itt még tovább lehet sétálni a boltok között a felső parkolóig, és ha szerencsénk van, még kirakodóvásárt is fogunk látni helyi ereklyékkel.

Érdekesség, hogy a városban több helyen is láthatjuk Garibaldi szobrát, aki a mai Olaszországért harcolt, ehhez képest itt San Marinóban talált menedéket 1849-ben. Az olaszok ma is tisztelik San Marino függetlenségét. A városban tetszés szerint több időt is el lehet tölteni, nekünk egy napos tartózkodás volt elég ahhoz, hogy átérezzük, milyen itt a Titano-hegy tetején lévő városban a hangulat.

1. Királyi Palota, Oslo

2. Modern negyed, Oslo

3. Városháza, Oslo

4. Vigeland Szoborpark, Oslo

5. Edvard Grieg szobor, Bergen

6. Bryggen, Bergen

7. Bryggen, Bergen

8. Floyen-hegy, Bergen

9. Floyen-hegy, Bergen

10. Norvég táj

11. Északi-fok, Nordkapp

12. Északi-fok, Nordkapp

13. Északi-fok, Nordkapp

14. Sarki fény

15. Sarki-fény Katedrális, Alta

16. Tromso Katedrális, Tromso

17. Főtér, Tromso

18. Nidarosi Katedrális, Trondheim

19. Kikötő, Trondheim

20. Norvég táj

Kitti:

Aki látott már fényképet a sarki fényről, jó eséllyel szeretné megtapasztalni élőben is ezt a káprázatos jelenséget. Ez velünk sem volt másképp. Az legjobb megfigyelési pont Észak-Norvégia, így mikor a norvég körutat terveztük, próbáltunk olyankor menni, amikor van esélyünk legalább megpillantani. Ez megnehezítette a dolgot, mivel alapvető feltétel, hogy sötét legyen, tehát a téli időszakban érdemes utazni. Mivel azonban várost is szerettünk volna nézni, így októberben indultunk útnak, nagyjából újholdra időzítve az ittlétünket. Sajnos még akkor nem beszéltünk az időjárásról, mert a sarki fény megpillantásához tiszta idő kell, hogy legyen, ami azért elég ritka. Érdemes tehát több napot itt tölteni, de néha még ez sem garancia a sikerre. Nekünk sikerült az egyik este megpillantani a zöld fényt az égen, de sajnos a másnapi sarki fénynéző túránkat törölték a rossz idő miatt, úgyhogy csak pár pillanatra láthattuk, de ez is életre szóló élmény volt.

Ha azonban mégsem járnánk sikerrel, akkor is érdemes Norvégiába látogatni, szinte az ország bármelyik részén csodás fjordokat és hegyeket találunk. Reggelente köd borítja a hegyeket, északon pedig hó fedi őket. A fjordok vize végtelenül tiszta és csillogó, a partokon csak egy-egy piros színű házat találni, hiszen ez az ország rendkívül ritkán lakott. A legfontosabb nagyvárosok Oslo, Bergen és Trondheim. A kiváló vonatközlekedésnek köszönhetően ezek között mind jár éjszakai vonat, így sokat spórolhatunk a szálláson. A fővárosban, Osloban a legfontosabb nevezetesség a kéttornyú Városháza épülete, a kikötőben található modern negyed, a Királyi Palota és a külvárosban található Vigeland Park. Ez a park egy szoborpark, melyet Gustav Vigeland naturalista szobrai díszítenek, melyek az élet állomásait mutatják be.

Bergen, Norvégia második legnagyobb városa a híres zeneszerző, Edvard Grieg szülőhelye. A város a csodás Bryggenről ismert, a kerületet a Hanza-szövetség kereskedői hozták létre a XIV. században, jelenleg az Unesco Világörökség része. A városhoz tartozik a Floyen hegy, ahová felvonóval lehet feljutni. Ide mindenképpen érdemes felmenni, csodás kilátás nyílik a hegyről a városra és a fjordra. Trondheim kikötőjének színes házai és az Óvárosi-híd szintén kötelező látnivaló a Norvégiába látogatóknak. Ezen kívül számos szép templomot is találni a városban, többek között a Nidarosi Katedrálist.

Norvégiában található az európai kontinens legészakabbi pontja, a Nordkapp, ahová szintén ellátogattunk, azonban ezt a helyet csak Altáról és Tromsoből lehet megközelíteni busszal, így a mindössze 20 ezer lakosú Altára repültünk Oslóból. Alta Norvégia legészakabbi régiójában, Finnmarkban található. Innen indulva is egy teljes napot vett igénybe az Északi-fok meglátogatása. Ilyen északon járni hihetetlen élmény volt: itt már csak mohák és zuzmók élnek meg, ahogy egykor földrajz órán tanultuk. Utunkat pedig néha rénszarvascsorda keresztezte. Észak-Norvégia nemzeti étele egyébként a rénszarvashús, mivel itt már más állat nem található. Az Északi-fokot egy földgömbszobor jelzi, ami egy szikla szélén áll. Ha észak felé nézünk, csak a végtelen tengert látni már.

Tromso a legészakabbi város Norvégiában. Itt található az egyedi Tromsoi Katedrális, és a város felfedezőjének, Sivert Donali szobra is a város főterén. Mi még elmentünk a Polar Museumba is, ahol még többet tudtunk meg a norvég felfedezőkről. Bár nem sikerült minden száz százalékosan a norvég utunk során, de felejthetetlen egy hetet töltöttünk ebben az országban, ami jóval többet nyújt, mint azt bárki gondolná. A szuvenírbe vásárolt norvégmintás pulóverem pedig örök emlékül szolgál az itt történt utazásunkból.

1. Kotori-öböl

2. Óváros, Kotor

3. Szent Trifun székesegyház, Kotor

4. Szent Trifun székesegyház, Kotor

5. Tengeri-kapu, Kotor

6. Promenád és Velencei oroszlán, Kotor

7. Kompállomás, Kotor

8. Kotori-öböl, Kotor

9. Szent Lukács templom, Kotor

10. Szent Miklós templom, Kotor

11. Déli kapu és városfal, Kotor

12. Déli kapu, Kotor

13. Tengerpart, Budva

14. Tengerpart és Citadella, Budva

15. Táncoló lány szobor, Budva

16. Táncoló lány szobor, Budva

17. Sveti Nikola sziget, Budva

18. Stari grad óváros, Budva

19. Óváros, Budva

20. Citadella erőd, Budva