Dani:
Jakartából Bruneibe a Royal Brunei Airlines nevű állami légitársasággal repültünk. Már ez az élmény is maradandó volt, hiszen a szokásos biztonsági kisfilm után egy Allahnak szóló imát is meghallgat az utazóközönség, azután indulunk csak. Amikor megérkeztünk, rögtön feltűnt, hogy minden ki van írva 3 nyelven: a lakosok nyelvén, vagyis malájul, angolul és arabul is. A lakosság tanulja több kevesebb sikerrel az újonnan az ország mindennapjaiba behozott arab nyelvet. Az angol nyelv használata pedig abból adódik, hogy az ország egy időre brit fennhatóság alá került.
A lakosok nagy szeretettel fogadtak minket, hihetetlenül barátságosak. A szállásunkon csak azért, mert magyarok vagyunk, upgradet kaptunk, vagyis felár nélkül egy egész gyönyörű lakrészt. Itt sok hotelben, így a miénkben is a szállás egy ingyen kisbuszt bocsát rendelkezésre, amivel ingyen fuvarozzák a vendégeket. Na, ezt hívják törődésnek! Mi így, ingyen kisbusszal jutottunk el az ország északi részén lévő Jerudong Playgroundba, ami Borneo legnagyobb vidámparkja. Gyönyörű, jól felszerelt és tiszta, óriási zenélő szökőkúttal. Így is, hogy nem gyerekek vagyunk, óriási élmény volt.
Bandar Seri Begawan belvárosa gyalog is könnyen bejárható. Mi a Stoney utcán indultunk, hogy lássuk a híres Órát, majd pár perc séta után a Szultán Nagymecset kápráztatott el minket, ahova turisták is bemehetnek ingyen. Gyönyörű az épület belülről, a parkja pedig a tavakkal és szobrokkal is lenyűgöző. Szomszédságában a Bevásárlóközpontban (Shopping Complex) jó éttermeken kívül szuveníreket és minden terméket megkapunk. A helyiek előszeretettel múlatják az időt. A belvárosban rengeteg üzletet találunk, az utcák mindig tele vannak élettel.
A Brunei folyó partján szépen kiépített sétányon merenghetünk. A távolban a Szultáni Palota, velünk szembe a Kampong Ayer, vagyis a víziváros, a település Óvárosa. Mi utolsó itt töltött napunkon keltünk át egy kis csónakkal egy brunei dollárért a szigetre, ahol cölöpökön állnak a régi faházak. Érdekessége, hogy régen az egész város egy ilyen „vízi település” volt, a modern központot úgy töltötték fel később. Az autentikus házakban helyi lakosok élik mindennapjaikat. Minden fából készült, kis hidakon, jól kiépített átjárókon a Kampong Ayer minden szegletébe eljutottunk. Minden lakosnak van saját csónakja és saját kijárata a csatornára, gyakorlatilag egy kicsi, délkelet-ázsai Velence, saját rendőrséggel, múzeummal és turisztikai központtal.
Még egy nagy kalandban volt részünk: a Parti sétányon, a termelői piacnál találjuk a Jettyt, ahonnan tömegközlekedési eszköznek számító nagyobb csónakokon el lehet jutni a mangrove erdők mélyére. A csónak hihetetlen sebességgel hasít az esőerdő mélyén, ahol mindenki a vizet kémleli, hátha lát aligátort. Itt már az ország déli, elkülönülő szegletében jártunk. A huzat az ablaktalan csónakban mindenkinek jól esett a nagy melegben. A végállomás Bangar, az esőerdő közepén van, ennek ellenére kiépített, kis piaccal és bevásárlási lehetősséggel rendelkezik. Már ennyire Borneó mélyén lenni is hihetetlen élmény volt.A fapados Air Asia járatával hagytuk el Bruneit Malajzia felé. A kis Szultánság kedves embereivel szép természeti adottságaival és épített városaival egyik kedvenc országom lett.
