Dani:
Azt vettem észre, hogy sok világutazó listájáról hiányzik Fehéroroszország. Sokan azt gondolják, hogy ide vízum kell, vagy, hogy csak szervezett utazás keretében lehet idelátogatni, de ez mind nem igaz. Mikor mi jártunk az országban, valóban kellett vízum, még egy két napos utazásra is, de ennek a megszerzése sem volt különösebben bonyolult, most pedig már egy öt napnál rövidebb látogatáshoz erre sincsen szükség. Az országot egy nagyon modern, de tömött motorvonattal Vilniusból közelítettük meg. A határellenőrzés egyáltalán nem volt szigorú, a beszerzett vízumunkba csak egy pecsétet nyomtak, és a határtól két óra alatt már Minszk főpályaudvarán voltunk.
Minszkbe érkezve nagyon kellemes volt a látvány, ami fogadott, a város rendkívül tiszta volt, a vasút épülete pedig modern, tele boltokkal. Itt intéztük a pénzváltást is el, hiszen belarusz rubelt nem lehet bárhol beszerezni Pesten. Alig pár percre található az állomástól a Függetlenség tere, ami a város főtere. Itt grandiózus, jól karban tartott, szocreál épületeket találunk, a tér alatt pedig egy modern, minden igényt kielégítő bevásárlóközpont helyezkedik el, a benne található étteremben olcsón lehet enni hagyományos helyi ételeket. A tér nevezetességei a Vörös templom és a Mihály arkangyal emlékmű. Mi egyébként nem sokkal május 9 előtt jártunk az országban, ami a győzelem napja, és hatalmas ünnep. Ezért a várost mindenhol zászlók és nemzeti színű díszek borították. Fehéroroszországban ez a nap legalább olyan fontos, mint az oroszoknál. Az ország rendkívül jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, sok orosz autót láttunk a városban.
A Praspyekt Nyezalyezhnastsi sugárúton folytattuk utunkat, ahol szintén hatalmas szocreál épületeket találunk. Innen nem messze van az óváros, melynek főterén áll a Szent Lékel Katedrális. A tér hangulata igazán kellemes, itt lehet szuveníreket is vásárolni, illetve innen indulnak a város sétálóutcái is. Még este is érdemes ide visszatérni a hangulat miatt. A közelben találjuk még a Kultúrpalotát, a Cirkuszt, a Nemzeti Múzeumot és a híres második világháborús Pamyatnik tank szobrát. Mi folytattuk a sétánkat a Győzelem térig, ahol hatalmas élmény volt látni a vörös csillaggal díszített emlékművet, olyan érzés volt, mintha megállt volna az idő!
Ezután a hatalmas városi parkba látogattunk el. A park nagyon szép, a közepén található a Nyamiha folyó. Ez egy remek hely a kikapcsolódásra. A Parkban egyébként sok kommunista szobrot is találunk. A folyóban van egy sziget is, a Könnyek szigete, ahová egy hídon keresztül juthatunk el. A túlparton lévő téren éppen egy szabadtéri koncert volt, amikor ott jártunk.
Minszk egy élhető város, sok zöldfelülettel, bolttal, étteremmel egész jó tömegközlekedéssel, az árak sem drágák. A metró olcsó, sűrűn jár és a város legfontosabb részeit mind megközelíti. Összességében jól éreztük magunkat itt, az ország nagyon biztonságos, egyfajta pozitív értelemben vett időutazáson vettünk rész. Az egyetlen negatívum, hogy a helyiek sajnos nem nagyon beszélnek angolul, így érdemes legalább 1-2 orosz szót tudni, ha boldogulni akarunk. Mi pedig, ahogy jöttünk, úgy hagytuk el az országot; vonattal, Vilnius felé.
