Írország gasztronómiája igen messzire tekint vissza. A legtöbb ma már angolként ismert és kedvelt fogás gyökerei is innen erednek, melynek az oka a XVII. században történt angol hódítás. Az ír gasztronómia legfontosabb alapanyagai a hús, a burgonyha, a halak és a tenger gyümölcsei, a sajt, a barna kenyér, a szalonna és a káposzta. Emelett rengeteg gumós zölséget is fogyasztanak, mint a répa, a hagyma és a fehérrépa. A hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak.
Az ír konyha megkerülhetetlen eleme a burgonya, amely a XVI. század közepén érkezett meg Írországba, amely akkora népszerűségre tett szert, hogy az írek a gabonatermsztést hanyagolni kezdték, és szinte teljes mértékben áttértek a krumpli termesztésére. A burgonya még ma is kedvelt alapanyag, amit az írek szinte naponta fogyasztanak. A leggyakori étel a héjában főtt burgonya, amit főtt káposztával illetve vajjal kevernek össze. Ezt fogyasztják egytálételként, de húsok mellé is.
Az angol reggelihez hasonlóan az íreknek is megvan a saját verziójuk, amely az angolhoz hasonlóan olyan kalóriadús, hogy utána nem is vágyunk semi másra egész nap. Az övék tükörtojásból, kolbászból, hurkából, szalonnából, babból és esetenként paradicsomból áll. Az ír reggeli szerves részét képezi a véres hurka is. Természetesen kenyérrel szolgálják. Érdekesség, hogy az írek ezt nem is annyira reggelire fogyasztják, mint inkább délben, így néhány vendéglőben egész nap kérhetjük.
A húsok közül az írek nemcsak marhát és sertést, hanem bárányt is előszeretettel fogasztanak. Ebből készül a híres ír gulyás, amit szinte bármelyik kocsmában meg lehet kóstolni. Bárány vagy marhahúsból készül, burgonyával, sárgarépával és burgonyával főzik, majd kakukkfűvel, petrezselyemmel és őrölt borssal fűszerezik. Valamivel levesebb, és kévésbé fűszeres, mint a magyar gulyás. A másik legtipikusabb étel a Sheperd’s pie, amely krumplipüréből és raguból készült egytálétel. A pitét eredetileg hétfőnként készítették a vasárnapi ebéd maradékából. Ismert és kedvelt fogásuk még a whiskey-ben pácolt steak, amit Szent Patrik napján fogyasztanak, de létezik sörös bárányragu is. A húsok mellett sertésbelsőségeket is gyakran esznek.
A tengeri halak közül a leggyakrabban füstölt lazacot és pisztrángot fogyasztanak, a tenger gyümölcseibő pedig kaviárt, rákot és kagylót. Írországban is népszerű a Fish&chips. Ezen kívül még tengeri algát is fogyasztanak időnként. Fontos még megemlíteni az ír szódás kenyeret, ami az élesztőre érzékenyeknek kínál minőségi alternatívát kenyér formájában. Leveseket is bőven találunk az ír konyhában. A legnépszerűbbek a póréhagyma- és a burgonyaleves.
Az ír konyha kapcsán fontos beszélnünk az ír alkoholokról is. A whiskey elődjét a kolostorokban orvosságként főzték, a nagy whiskey-üzemeket a XVIII. században hozták létre. Az italt háromszor párolják le. A krémesen sötét, testes vagy barna sör az ország nemzeti itala let. A Guinness a XVIII. században született meg, sok árpa felhasználásával készült, és ízvilágában közelebb állt a whiskey-kedvelő írek izlésáhez, ezért gyorsan népszerű let, nem úgy, mint a világos és az ale sörök, melyek nem terjedtek el igazán Írországban. Az első ír kávét az 50-es években készítette egy mixer a Shannon repülőtéren a vihar miatt aggódó utasoknak. A kávét sok whiskey-vel, kevés cukorral és tejszínhabbal szervírozta. Az ír krémlikőr szintén nagy népszerűségnek örvend napjainkban, melynek alapanyaga az ír whiskey, a friss tejszín, a kakaó, a kávé és a vanília. A technikai csodának köszönhetően a tejszín nem csapódik ki és az összetevők nem válnak szét, hanem egy új ízt alkotnak. A krémikőrt sok desszert készítéséhez is használják.
A desszertek közül a legnépszerűbb az almás pite, amit tejszínhabbal és pudinggal esznek, de kedvelt az epres és áfonyás pite is. Náluk szintén hagyománya van a délutáni teának, tízóraira pedig édes péksüteményt, mazsolás zsömlét fogyasztanak. A gyümölcsök közül pedig az alma, a körte, a szilva, az áfonya, az eper és a málna fordulnak leggyakrabban elő.
