Dani:

Ha tömegközlekedéssel szeretnénk érkezni, akkor Andorra csak busszal közelíthető meg. A legtöbb utazó Barcelonából érkezik, ahogy mi is tettük. Az ország egyébként Franciaország felől is elérhető. Az úton lehet gyönyörködni a katalán falvakban, másfél óra elteltével pedig már hatalmas hegyek között vezet utunk.

Így érjük el a Pireneusok közt fekvő törpeállamot, Andorrát. Ha úgy vesszük, az ország nem is annyira kicsi, 500 km²-es területtel, és 80 ezres lakosával a legnagyobb törpeállam, ahol több jelentős város is található. Ez már a határt átlépve is látszik, hiszen a bevásárló turizmusra épült város San Julia de Loria is ilyen fontos település tele magas épületekkel és plázákkal. Az ország hivatalos nyelve a katalán, ennek történelmi okai is vannak, hiszen a hegyek közé vándorolt katalánok telepedtek itt meg, 819-ben megalapítva az államot. Andorrának gyakorlatilag csak Franciaországgal és Spanyolországgal volt kapcsolata, de ma számos országból érkeznek ide turisták és bevándorlók is. Az első, ami feltűnt, hogy a katalán feliratok ellenére elsősorban spanyolul beszélgetnek az emberek egymás közt.

Andorra la Vella buszpályaudvarától gyalog indultunk a belváros felé, útközben sok kávézót és cukrászdát láttunk. A főutca, az Av. Meritxell tele van üzletekkel, elsősorban szuvenír boltokat és parfümériákat találunk, de van azért itt ruházati bolt és aranyműves is szép számmal, a bevásárló turisták kielégítésre. Az út átvezet Les Escaldes-Engordany városba, ami egybe van épülve a fővárossal, Andorra la Vellával, gyakorlatilag nem is lehet észrevenni, hogy egy másik megyébe ért az ember, csak egy tábla figyelmezet erre.

Les Escaldes-Engordany legnagyobb és leglátványosabb nevezetessége a Centre Termolúdic Caldea gyógyfürdő impozáns üvegpalotája. Mindenképpen érdemes elsétálni a Sant Pere Martir templom érintésével a Szent Anna térig, ahol az Engordany-hidat csodálhatjuk meg a zúgó patak felett. Itt a parton sétálva elérjük Andorra egyik legizgalmasabb látnivalóját, a Vízmúzeumot, ami az egészséges andorrai ivóvíz és a víz nélkülözhetetlen szerepe előtt tetszeleg az út felett is átívelő épületével.

Visszatérve Andorra la Vella belvárosába, ha már bevásárlószatyrainkat megtöltöttük a sok áruval, amit a az itteni plázák sokaságában lehet kapni, mindenképpen fényképezzük le a Paris-hidat, és előtte a főváros ikonikus szobrát, a Salvador Dali emlékművet, az Elfolyó Időt. A szürrealista alkotó katalán származású volt, Figueresben született, nem véletlenül találkozunk itt az emlékművével. Picassóval együtt az értelemnél valóságosabb tudattalant fejezték ki műveikkel, amelyek álomvilágában hétköznapi tárgyak alakváltáson mennek keresztül. Érdemes még felkeresni a Szent István templomot, ami a Carrer Prada Casdet tér közelében áll, ahol nemcsak sok fontos közintézmény, köztük a Városháza található, hanem innen csodálatos a kilátás a mindent körülvevő hatalmas hegyekre.  

Érdekesség, hogy a városok mind a völgyekben helyezkednek el, hosszan elnyúlva, a hegyek pedig érintetlenek maradtak, akár túrázni is indulhatunk közéjük. A bevásárló és sí turizmus mellett még számos ok van arra, hogy miért érdemes ellátogatni ebbe a már nem is annyira elzárt világba. Kedves emberek, viszonylag olcsó árak és minőségi éttermek várnak mindenkit a Pireneusok közé.