Ha az igazi, autentikus balkáni ízeket akarunk érezni, látogassunk el Bosznia-Hercegovinába, ami gazdag történelmének köszönhetően, és elzártságából adódóan még őrzi sajátosságait. Az ország konyhájára egyaránt hatott az Oszmán Birodalom, illetve a Szovjetunió, azonban a függetlenség elnyerése után is megtartották az étkezési szokásaikat. A Földközi-tenger közelsége miatt pedig ételeik gazdagon fűszerezettek, akárcsak a szomszédos mediterrán országok konyhái.

A bosnyák ételek könnyen emészthetőek, a helyiek gyakran főznek össze különböző zöldségeket, melyeknek levével ízesítik a fogásokat. Gyakori hozzávalók a burgonya, a paradicsom, a hagyma, a fokhagyma, az uborka és a cukkini. Sok tejterméket fogyasztanak, illetve a húsok közül elsősorban marhahúst és bárányt. Fontos megemlíteni az ajvárt is, amely egy paprikából, padlizsánból és fokhagymából készült szósz. Ezt leginkább húsételekhez fogyasztják, de salátákat is ízesítenek vele időnként. Az ajvár természetesen nem csupán bosnyák sajátosság, az egész Balkán régióban igen közkedvelt.

Az egyik legtipikusabb bosnyák étel a csorba leves. Érdekesség, hogy maga a csorba szó eredetileg levest jelent, azonban ma már ez egy egyedi ételt jelent. A csorba leves igen tartalmas, ezért jellemzően a téli hónapokban fogyasztották eredetileg. Húst (jellemzően bárány) és különböző zöldségeket (vöröshagyma, sárgarépa, fehérrépa, zeller, zöldborsó) tartalmaz, a recept pedig generációkról generációkra öröklődött. Egy másik népszerű leves a tarhana leves, amely egy szárított apró tésztaszerűség hozzáadásával készül. Ez az étel szintén Bosznia-Hercegovina konyhaművészetének alappillérét képezi.

A főtelek közöl elmaradhatatlan a csevapi, mely leggyakrabban 5-10 húspogácsából áll, és vékony pitakenyérrel és apróra vágott hagymával tálalják, esetenként pedig sültkrumplit is adnak hozzá. Szintén elmaradhatatlan kipróbálni a burek nevű péksüteményt, mely tartalmazhat húst, sajtot, zöldségeket, de nekem különösen ízlett a krumplival töltött burek. Joghurtitallal együtt a legfinomabb. Szintén kötelező megkóstolni egy bárányhúsból készült fogást. A bárányt a legtöbb helyen egészben sütik nyárson. Az éttermek gyakran hoznak előételként mezét, amely egy kis válogatás húsokból, zöldségekből és kisméretű péksüteményekből. Szintén gyakran jár mellé alkoholtartalmú rövidital.

Már sokat írtam a balkáni zacckávéról, azonban Boszniában különösen érdemes inni egy kávét, hiszen itt egészen különös módon, tradicionális rézedényben szolgálják fel a kávét. A bosnyák rézműves termékek készítése igen nagy múltra nyúlik vissza, így nem csoda, hogy ragaszkodnak a hagyományos rézedény használatához. A bosnyákok igen nagy kávéfogyasztónak számítanak. A kávé mellé gyakran adnak lokum néven elhíresült kocka alakú zselészerű édességet, melyet porcukorral vonnak be. További híres édességek a napraforgómagból, cukorból és mézből készült halva, illetve a baklava, melyek szintén a Közel-Keletről érkeztek a térségbe.

Bosznia-Hercegovina kellemes klímája kedvez a szőlőtermesztésnek, aminek következtében a bosnyák borok igen népszerűek a helyiek körében. Ezen kívül egyfajta törkölypárlatot is készítenek szőlőből, ami loza néven ismert. Ezen kívül brandyt és szilvapálinkát (rakijat) is készítenek az országban. A nem alkoholos italok közül pedig kóstoljuk meg a bodzaszörpöt, illetve a serbetet, amely virág- és gyümölcsnektárral készített, mézzel édesített ital.