A skandináv konyha az egyik legkevésbé ismert terület az európai gasztronómián belül, de egyes fogásai egyre nagyobb ismertségre és népszerűségre kezdenek szert tenni napjainkban. A svéd konyha egészen a vikingekhez nyúlik vissza. A fogásaikat már akkoriban is a füstölve, pácolva és sózva készítették, hiszen úgy kellett elkészíteniük az ételeket, hogy az sokáig kitartson, hiszen a téli hónapokban nehéz volt élelemhez jutni

A svédek a hosszú, hideg telek miatt kevés zöldséget fogyasztanak, de annál több halat és húst, a csirke viszont ritkaságnak számít. A vitamint ezért bogyós gyümölcsökből igyekeznek pótolni, melyekből lekvárt és mártásokat készítenek. Szeretik a gyökérzöldségeket, főleg a krumplit, ami gyakori köret. Az ország erdeiben sok gomba is terem, így ezeket is gyakran fogyasztják. Általában háromoszor étkeznek egy nap, nap közben pedig előszeretettel isznak meg egy-egy kávét péksütemény kíséretében.

A svéd konyha legikonikusabb fogása a svéd húsgolyó, aminek az alapanyaga lehet sertéshús, borjú vagy marha. Darálthúsból, hagymából, tojásból, tejből és zsemlemorszából formázzák a gombócokat, melyeknek a különleges ízét a szerecsendió adja. A mártással leönött húsgolyót bogyós gyümölcslekvárral és burgonyával szolgálják fel. Azonban tésztaételekhez is bátran párosítják. A svédek kreatívságát jellemzi a pytt i panna nevű étel is, amely lényegében a maradékokból főzött egytálétel. A hozzávalói tehát krumpli, egy kis hús, tükörtojás, cékla, olaj, illetve bármilyen zöldség.

A svédek másik nemzeti étele a hering. Ez a legnépszerűbb halfajta az országban, amit sokféleképpen készítenek; marinálják, savanyítják vagy sütik. Sok lazacot is fogyasztanak, amit citrommártással esznek, illetve kedvelt a rákos szendvics is. A svédasztal szintén svéd találmány. A történetéről annyit tudni, hogy a XIV. században jelent meg először az országban a különböző fogásokat kínáló állóbüfé. Ez magában foglalja a különféle halakat, illetve kenyereket és sajtokat.

A svéd kenyér elengedhetetlen része a reggelinek is. A kenyér magas rozstartalmú rizslisztből készül. A készítése 500 éves hagyománnya bír, az alakja pedig kerek vagy háromszög alakú. Érdekesség, hogy ez a kenyér a sütéstől számítva akár egy évig is eláll. Hozzá sajtot, kaviárt, felvágottat esetleg tojást esznek. Népszerű még a ropogós lapkenyér is, illetve a zabkása, amit tejjel és lekvárral társítanak.

Svédországban fontos étkezés a délutáni kávézás, ez számukra egy igazi szertartás. Ilyenkor egy nagy bögre kávét kell inni, amihez gyakran fahéjas csigát is esznek. A kelt tészta alapon nyugvó tekercset fahéjas cukorral töltik. Ezt természetesen nem csak délután lehet enni, vannak, akik reggelire fogyasztják. Karácsonykor pedig gyömbéres kekszet esznek a svédek. A desszerteknél meg kell említeni a cukorkákat is, amit a svédek szombatonként bűntetlenül fogyasztanak. Ilyenkor egy átlagos 4 fős svéd család körülbelül 1,2 kg édességet fogyaszt. A legtöbb boltban találunk ilyen cukorkáspultot, ahonnan egy zsákba válogathatunk a rengetegféle edességből, majd a zacskó súlya alapján kell fizetni érte. Svédországban sok fajta tortát is lehet kósolni, ezeknek mind elég magas a cukortartalma.

Az italoknál már említettük a kávét. A svédek a 6. legnagyobb kávéfogyasztó ország a világon. Szinte hihetetlen, de évente több, mint 8 kiló kávét fogyasztanak fejenként. A skandinávok főként hétvégenként isznak alkoholt. Az alkoholos italok közül a sör és az almabor a legnépszerűbb, de ottlétemkor körtebort is ittam. Fontos még megemlíteni az aquavitet, amely burgonyából és gabonafélékből párolt gyógyfüvekkel ízesített jéghideg pálinka. A nem alkoholos italok közül pedig a julmust nevű italt kell megemlíteni, amit csak ritkán, karácsony környékén lehet kapni. Ez egy kólaízű üdítőital.