Az osztrák konyha magyar szemmel egyáltalán nem ismeretlen, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt a két nép konyhája kölcsönösen hatott egymásra. Ezen kívül a többi szomszédos népekkel való együttélés is jelentősen befolyásolta az ország konyháját. Így az osztrák konyha magán viseli a szlovák, német, francia, bosnyák, olasz és horvát jegyeket is. A receptek generációkról generációkra öröklődtek, most pedig igazi reneszánszát élik a fogások, melyeket egykor az egykori előkelőségek fogyasztotta.
Az osztrák étkezési szokások egyébként sokban hasonlítanak a magyarra, illetve az alapanyagaik is. A zöldségek közül a hagyma, a paprika, a paradicsom, az uborka és a salátafélék dominálnak, illetve fontos szerepet kapnak a gyökrézöldségek is. A sajtok, a húsok és a halak képezik a gasztronómiájuk alapját. Ami pedig az egyediségét adja, az a különböző gombafélék, illetve az áfonya, melyek az ország erdeiben teremnek.
Ausztriáról az első étel, ami mindenkinek eszébe jut, az a híres bécsi szelet. Érdekesség, hogy eredetileg nem is Bécsből származik, hanem velencéből, és a 15-16. században juthatott el Bécsbe a kenyérmorzsába forgatott sült hús. Viszont már ennél korábban is létezett Konstantinápolyban, illetve a mórok is használták ezt a hagyományos arab elkészítésimódot, melyet a később spanyolok vettek át tőlük. Az viszont már az osztrákok találmánya, hogy a tojáshoz olvasztott zsírt és tejszínt adtak, illetve hogy csak és kizárólag marhahúst paníroztak. Így végül az elismerés az övék lett, és innen indult hódító útjára az ikonikus étel, melyet jellemzően krumpival és salátával esznek. Szintén ikonikus köret a burgonyasaláta.
Fontos még megemlíteni a híres bécsi virslit, amit szinte mindenhol lehet kapni Ausztriában. Zsemlével fogyasztják a helyiek. Az eredete amúgy Frankfurthoz kötődik, ott készítettek először marha és disznóhúsból masszát, melyhez fűszereket, sót és vizet adtak, a végén pedig juhbélbe töltötték. Bécsben egyébként még őrzik az elnevezében ezt, hiszen frankfurternek is hívják.
Ausztriában halételeket inkább karácsony környékén fogyasztanak. Leginkább pisztrángot és ponyot fogyasztanak. Az osztrák gasztronómiában találunk még olyan ismerős elemeket, mint a rántott csirke, a lekvárral vagy hússal esetleg spenóttal töltött gombócok, illetve a levesek közül a grízgaluskaleves vagy a májgombócleves. Szintén osztrák eredetű a tojásos galuska fejes salátával és a mákos nudli is.
Ausztriából leginkább a desszertek és sütemények indultak hóditóútra. Elég csak az ország emblematikus édességét, a Mozart-golyót említeni. Salzburg városának neve egybeforrt a csokoládéba márott, pisztácia-marcipán desszerttel. Linz városról pedig mindenkinek a linzertorta jut az eszébe, illetve az aprósütemény változata. Eredetileg ribizlilekvárral töltötték őket, de manapság málna- és sárgabaracklekváros változtata is létezik. A Sacher-torta szintén az osztrák gasztronómia ismert szereplője. A 19. században álmodta meg egy bécsi cukrász. A tiroli rétest szintén nem kell senkinek sem bemutatni. A bécsi kávé pedig igazi fogalomnak számít. A tradícionális bécsi kávét tejszínhabbal készítik, de a melange is osztrák találmány. Ez hagyományosan kávé és tej fele-fele arányú keveréke, a tetején tejszínhabbal.
Ausztria leghíresebb alkoholmentes itala az Almdudler. Ez az üdítő, melyet az ország nemzeti italának is hívnak, hegyi gyógynövényekből bodzavirág aromából készül. A Red Bull energiaital szintén osztrák találmány. Az alkoholos italok közül az ország számos sör és borfajtával rendelkezik, de a legérdekesebb az osztrák pálinka, avagy „schnaps”, melyet vörösberkenyéből és különböző hegyi növényekből és gyógyfüvekből főznek. Ezekből a riktaságokból egyébként számos gyógyeát is készítenek. Az osztrák síparadicsomok büféinek kínálatából pedig elmaradhatatlan a rumos forrócsoki.
