Dani:
Guatemala városból reggel indult a buszunk egy igen érdekes úti cél felé: San Salvadorba, az El Salvador nevű kis közép-amerikai ország fővárosába. Ebben a régióban nemzetközi járatokkal viszonylag sűrűn és gyorsan közlekedhetünk az adott országok fővárosai közt. Nagy élmény az utastértől jól elszeparált vezetőfülkével és tévével közlekedő busszal az utazás. Nagyon érdekes tájon halad az utunk; pálmaerdők, háttérben vulkanikus hegyek és az út mentén elbűvölő falvak.
A határátkelő Las Chinamas, egyben a pihenőhely, ahol egy enyhe ellenőrzés után a helyiektől mindenféle portékát vehetünk, akik feltűnően szabadon járkálnak a két ország közt. Salvadornak már a neve is különleges, hiszen az országot a Megváltóról nevezték el. 1821 óta független ország. A busz a főváros, San Salvador elit negyedében áll meg. A kerület gyönyörű, tele van irodaházakkal és villákkal. A szállásunk ebben a kerületben nagyon érdekes volt, hiszen egy luxus magánházból volt kialakítva. Így beleláthattunk, hogy milyen a szappanoperákból ismert közép-amerikai gazdagok világa.
A Colonia Roma környékén sétáltunk, ahol éttermek és boltok várják az idelátogatókat az irodaházak tövében. A Paseo Gral Escalón találunk több bevásárlóközpontot is. Egyáltalán nincs nyoma a hírekből ismert negatív hangulatnak. Egy jel volt csupán arra, hogy itt nem minden tökéletes: volt egy direkt golyóálló üvegeket áruló bolt.
A város nagy nevezetessége a Megváltó-szobor, az El Divino Salvador del Mundo. Körülötte gyerekek játszanak, a kis szökőkút mellett mi is megpihentünk. Majd egy jó hosszú gyalogút a Központig. Érintettünk több impozáns, a gyarmati korban épített kormányzati palotát, majd a közkórházzal szemben lévő városi park szolgált kikapcsolódásra. A belvárosnak igazi hangulata van: az utcán mindenütt árusok, gyakorlatilag a központ összes része egy megelevenedett piac. A kofák mögött persze rendes boltok is vannak, illetve számtalan étterem. Külföldiként mindenhol nagy lelkesedéssel fogadtak.
A Fő tér, a Plaza Civita, ahol az impozáns kormányzati palotát találjuk, a helyiek körében igen nevezetes, mindenki itt ül le egy kicsit megpihenni, beszélgetni és galambokat etetni. A főszékesegyház, a Catedral Metropolitana mindenki számára bármikor ingyen látogatható. A templom a környező épületekhez képest is új, hiszen 1999-ben fejezték be végleg, átadása jelképes volt, mert a helyiek szerint ezzel lett vége végleg a polgárháborúnak. Elődje kis templom volt. Ma a templom elég puritán, mert a díszítések nagy részét 2007-ben a püspökség levetette, mert konfliktusba kerültek az építésszel.
Még itt mindenképpen induljunk tovább az 1. utcán, hiszen itt még rengeteg kormányzati hivatal, közösségi térként funkcionáló könyvtár, sok kis rejtett múzeum és szuvenírpiac is várja a felfedezőket. Érdemes egy-egy kört tenni egész fel az egyetemig, illetve az első utca végéig, hiszen itt már a helyiek életébe is belepillanthatunk. Itt már azért elég szerény életkörülmények közt élőket is láthatunk. Másnap visszaindultunk Guatemalába, onnan pedig a Karib-tenger felé vettük az irányt, de ide még biztosan visszatérünk egyszer.
