Dani:

Miről ismerjük Máltát? Az egyik az álomesküvők és nászutak, a másik pedig a mediterrán környezetben történő angol tanulás. Igaz, Málta tényleg gyönyörű hely párnapos kikapcsolódásra, de arra készüljünk föl, hogy a fő szigeten, azaz Máltán nincsen homokos tengerpart, a hivatalos nyelv pedig a máltai nyelv, ami az arab nyelvel áll rokonságban, persze latin betűkkel, illetve olaszul is jól beszélnek a helyiek. Az angolt pedig csak a brit gyarmati múlt miatt tartják.

Mi fapados járattal érkeztünk a sziget központi repterére. Itt láttuk, hogy a sziget középső része gyakorlatilag egybeépült, nem lehet különbséget tenni a települések között. Mediterrán városkép, szűk utcák, történelmi, rusztikus házak mindenütt. A tömegközlekedés jó, a busszal mindenhová el lehet jutni, azonban készüljünk fel, hogy nyáron elég nagy a tömeg, és a buszok csak a központi helyeken állnak meg. Még érkezésünk estéjén ellátogattunk Paceville-be, a szórakozó negyedbe, ahol bárok és szórakozóhelyek rengetege található, hangos zenével és bulizó fiatalokkal. A hangulat minket is magával ragadott, ittunk is itt koktélt. Ahhoz képest, hogy milyen felkapott a hely, nem is drága egyáltalán!

Másnap a fővárosba, Vallettába buszoztunk. A buszok a Triton szökőkútnál állnak meg, ahol igen ékes városkapun léphetünk be az óvárosba. A Főutcán rengeteg gyönyörű templom és Múzeum található. Mindenképen sétáljunk el a Szent János Társkatedrálishoz, illetve a Misrah Ir-Repubblika térre, ami a város főtere! Mi elsétáltunk az Erődhöz, ahonnan a tenger is lehetett látni, majd végigmentünk a parton. Sok tengerjáró hajót láttunk. A legszebb partszakasz az, ahol az Ostromharang Emlékmű található. Itt sok szép képet készítettünk.

Ezután buszra szálltunk, és Sliema belvárosába utaztunk. Innen szép kilátás nyílik Vallettára. A Trig It-Tori út közvetlenül a parton halad, egészen a San Gilijan Erődig. Páratlan élmény, mert a sok szórakozóhely mellett itt be is lehet sétálni a tengerbe kis lépcsőkön. Akár fürödhetünk is az érdekes sziklák között. Ha van kedvünk, a számtalan étterem egyikében kipróbálhatjuk az ország nemzeti ételét, a nyulat.

Mi ellátogattunk még a sziget keleti felére, Marsaxlokkba, a lélegzetelállító tengerparti sétány tele van éttermekkel és kis házakkal. Ebből az öbölből indulnak el Málta színes halászcsónakjai, melyeken mindkét oldalon egy-egy szem díszít az ősi föníciai hiedelem miatt, mert ez megvédi a halászokat. Ezt a tradíciót ma is őrzik! Amikor itt jártunk, éppen halfesztivál volt. A Szent Péter Templom előtti téren található a halpiac, és itt lehet csodálni a tengert és a hajókat.

Még volt szerencsénk eljutni Mdinába is, aminek az óvárosa igazán történelmi, a városkapun bejutva egészen különös világ fogad, ami szinte érintetlenül megmaradt. A Katedrális és a Pijazza Mesquita örök élményt nyújt, a városfalról a kilátás a tengerre pedig elképesztő látvány.

Végezetül Bugibbába utaztunk, ami az utazási irodák által foglalt utak kedvenc városa, tele turistákkal és apartmanokkal. A hely a sziklás tengerpartjával csábítja a látogatókat. Másnap még felkerestük Isla városát is, ahonnan szintén szép panoráma nyílt Vallettára. Ezután sajnos már haza kellett utaznunk Budapestre. Nekünk tehát csak ennyi fért bele a látogatásunkba, de ha valaki erre jár, mindenképpen látogassa meg az ország más szigeteit is, Gozo és Comino sem fog csalódást okozni.