Kitti:
Bevallom, elsőre én is kicsit tartottam az igazi Romániától, mert sajnos nem túl jó dolgokat hallunk keleti szomszédunkról. A magyarok általában csak Erdélybe látogatnak, talán az ismeretlentől való félelem az oka ennek a hozzáállásnak. Magáról Erdélyről most nem fogok írni, legalább is nem a legismertebb részeiről. Hiszen Románia ennél sokkal több látnivalót tartogat!
Éjszakai vonattal indultunk Bukarestbe, ahol egy napot töltöttünk, majd este vissza is indultunk Budapestre. Igazából ez az idő teljesen elég volt első bukaresti látogatásunkhoz, hiszen a belváros nagyon kompakt, de a gyors és olcsó metrónak köszönhetően bárhová könnyedén el lehet jutni. A vonat a Gara de Nord vasútállomásra érkezik, innen egy nagyjából egyórás sétával elérhető a Parlament épülete, ami a város ékköve. Ha a főút mellett haladunk, pont útba esik a Piata Vicotrei és a Piata Romana, ami az igazi belváros nyüzsgő utcákkal, boltokkal. Az Universitate-nél kezdődik az óváros, ami tele van éttermekkel és kávézókkal. A szuveníreket is itt szerezhetjük be. Keressük meg a Coltea Kórház és Templom gyönyörű épületét, valamint az innen nem messze található Romolusz és Rémusz szobor is! A románok nagyon büszkék arra, hogy ők a rómaiak leszármazottai, ezért is díszíti a várost ez a szobor. A Parlamenthez vezető Uniri Sugárutat már Ceausescu embereinek hatalmas házai díszítik. A monumentális épület pedig egyszerre ejt ámulatba és ijeszt meg. Még megkerestük a bukaresti Diadalívet és az I. Mihály Király Parkot is. A városban egyébként rengeteg szép templomot találunk.
Később ismét visszatértünk Bukarestbe, mikor Moldovában jártunk. Akkor már fapados gép is járt Bukarestbe, és még jobban megközelíthető lett a város. Mivel a kötelező látnivalókat már ismertük, így befizettük magunkat egy látogatásra a Parlamentbe, ami hatalmas élmény volt. A látogatás közel két órán át tartott, de így is csak körülbelül a 2-3 százalékát jártuk be az épületnek. Volt lehetőségünk a jól ismert üléstermeken túl az alagsort is megnézni. Általában két óránként indul csoport, és nem kell előre bejelentkezni sem.
Jártunk még Brassóban is, ahová szintén éjszakai vonattal jutottunk el Budapestről. Brassótól kb. 30 km-re található Törcsvár vára, amiről azt mondják, hogy itt élt Drakula, vagyis Vlad Tepes. Hogy ez igaz vagy sem, döntse el mindenki magának, de tény, hogy a vár rendkívül zegzugos, vannak szobák, ahová mi magunk sem léphettünk be. Egy szobát még Drakulának is szenteltek, ahol a Tepes család vérvonalát mutatták be. A várból a kilátás a városkára és az azt körülvevő hegyekre csodálatos. Mi hóesésben jártunk ott, ami még jobban adott egy rejtélyes hangulatot a helynek. Brassó városába visszatérve megnéztük a színes házakból álló óvárost. A Főtéren található a Régi Városháza, a Sf. Adormire ortodox templom, és egy kicsit távolabb a Fekete Templom. Érdemes megkeresni a Poarta Schei kaput és a Katalin kaput. Ha pedig időnk engedi, másszunk fel a Tampa hegyre (magyarul Cenk) vagy menjünk fel felvonóval. Itt találjuk a híres „BRASOV” feliratot is.
Határmenti településeket bejáró autós kirándulásunk keretében jártunk Nagyszentmiklóson, ami nem messze található Makótól. Itt a legfontosabb látnivaló a Biserica Catloica templom, illetve a tér, amin áll. Még itt is sok magyar szót hallottunk, örömmel töltött el, hogy az itt élő magyarok még tartják a nyelvüket. Egyébként a táj nagyon szép volt, igazán békés. Itt vezetni is egy élmény volt. Összességében tehát elmondhatom, hogy Románia kellemes meglepetést okozott nekünk, folyamatosan fejlődik az ország, az árak olcsók, de mégis minőségi élményben lesz része annak, aki erre jár.
