A szerb és a magyar nép ízlése és konyhája nagyon sokban hasonlít egymásra, hiszen ott is rendkívül népszerűek a fűszeres ételek és a sültek, illetve a sütemények között is több hasonlót találunk. Ez nem véletlen, hiszen a két ország történelme összekapcsolódik. A szerb konyhaművészetre azonban szintén nagy hatást gyakoroltak más balkáni nemzetek, így nem meglepő módon a volt Jugoszlávia utódállamaiban jellemzően hasonló nevű és ízű ételeket találunk. Szerbia szintén vett át ételeket és ízeket a mediterrán régióból és a török hódoltság is az ország konyháján hagyta a nyomait. Ez pedig egy igazán érdekes elegyet alkot.
Hozzánk hasonlóan sokféle zöldséglevest fogyasztanak, de húslevest és halászlét is főznek. Ezeket leginkább ebédre, a főételek előtt eszik, ahogy mi is. A főfogások általában húsételek; különböző pörköltek és sültek gyakran kerülnek az asztalra Szerbiában. Leggyakrabban sertést, bárányt és kecskét készítenek el. A gulyást ők is szívesen fogyasztják, de ezen kívül még találunk több hasonló ételt is.
Ahogy más Balkán országokban, Szerbiában is nagyon népszerűek a grill ételek. Szinte bárhol lehet kapni grillhúst. Különösen híresek a leskovaci grillezett specialitások. Ezeket a húsokat általában vegyesen szolgálják fel egy nagy tálon, de lehet kérni külön is, ilyenkor kenyérrel szolgálják fel. A pljeskavica és a csevapcsicsi nemzeti ételnek számít Szerbiában. Míg az utóbbi a Balkán-félsziget többi országban is nagyon népszerű, a pljeskavica, a fűszeres húspogácsa leginkább Szerbiában, Boszniában és Horvátországban örvend nagy népszerűségnek. A húspogácsa leginkább disznóhúsból készül, de néha bárányból vagy marhahúsból. Az éttermekben a helyiek hagymával és zöldségekkel, a talponálló büfékben pedig, ahogy említettem kenyérrel fogyasztják a legszívesebben, ezért kiváló utcai csemege is lehet.
A szerbek egyébként rendkívül sok kenyeret fogyasztanak, melynek vallási gyökerei is vannak, de a vendégeket is szívesen kínálják kenyérrel. A leggyakrabban fehér kenyeret esznek, de a péksütemények is kedveltek: a kifli és a perec szavuk mellesleg a mienkből ered. A grillételekhez általában tejszínes szószt is adnak vagy ajvárt. A húsételekhez kiválóan illik az ajvár. Az ajvár paprikából, padlizsánból és fokhagymából készített mártás. A mártás egyébként más országokban is közkedvelt a Balkán régióban, de Szerbiában fogyasztják és készítik a legtöbbet. Szinte hihetetlen, de Szerbiában évente 640 tonna ajvárt készítenek. A paprikától függően lehet édes vagy pedig csípős.
A desszertek között fontos megemlíteni a pitát, ami tulajdonképpen a mi rétesünknek a határon túli változata; és szintén számtalan ízű verzió létezik belőle, akárcsak nálunk: almás, szilvás, diós stb. Illetve rendkívül népszerű a palacsinta is, aminek még a neve is rendkívül hasonlít a miénkre. A szerbek is szeretik az erős italokat. Az ő verziójuk a mi szilvapálinkánkra a Slivovica. A szerbek az éves szilvatermés 70%-át használják fel az elkészítésére. A nem alkoholos italok között érdemes megemlíteni a Knjaz Milos márkájú ásványvizet, ami szerb márka. Kávéból pedig leginkább török kávét, vagy másnéven zacckávét isznak, amihez mindig jár egy pohár víz is.
Bár a szerb konyha nekünk nem tartogat sok egzotikumot, és az összetevők is ismerősek számunkra, mégis az elkészítésük és a minőségi alapanyagok igazán egyedivé teszik őket. A szerbiai Bácska megyéről (Novi Sad, azaz Újvidék és környéke) azt tartják, hogy az ország éléskamrája, hiszen itt szinte minden megterem. A szerbiai vendéglőkben biztosan a legjobbat kapjuk mindenből, így érdemes átutazni a határon túlra.